Sarkadi Balázs elmondta, hogy többféle sejtet neveznek őssejtnek, de az igazi őssejt a pluripotens vagy mindentudó őssejt. Ebből alakulnak ki a szervezetünkben olyan őssejtek, amelyek már csak bizonyos szöveteket tudnak létrehozni. Ilyenek például a vérképző őssejtek, a bőr őssejtjei, a bél őssejtjei, vagy a kötőszöveti őssejtek, amelyek a köldökzsinórvérben és felnőtt korban is jelen vannak. Eddig csak ezeket tudták használni a gyógyításban és a kutatásban.
Néhány éve azonban már a mindentudó pluripotens őssejteket is használják, mert kiderült, hogy
a saját érett sejtjeink visszaprogramozhatók ilyen mindentudó őssejtekké,
amik utána képesek létrehozni valamennyi szervünket és szövetünket.
Ez a gyakorlatban hogyan történik?
Ha a vérből egy kis mintát veszünk, az abban lévő fehérvérsejtek a laboratóriumban visszaprogramozhatók mindentudó őssejtekké. Ez úgy történik, hogy
a már érett sejtek memóriáját letöröljük, és visszavisszük őket az őssejt állapotba.
Ebben az állapotban tenyészthetők, majd elindíthatók különböző irányokban: lehet belőlük szívsejteket, idegsejteket, vérsejteket képezni. Ez egy új technológia, amely borzasztóan ígéretes mind a kutatás, mind a gyógyítás szempontjából.
Ha létrehoznak ilyen új szívsejteket, azt hogyan lehet beépíteni a létező szívbe?
Erre egyre újabb technológiák alakulnak ki. Éppen most jelent meg egy cikk, ahol ezeket már a szív irányába elindított
őssejteket vékony lapkára növesztik, amit aztán rátesznek egy sérült szívizomszövetre és mintegy befoltozzák azt.
Ez a lapka aztán felszívódik, és ott maradnak a szívizommá alakult őssejtek.
Ezek még mind klinikai kipróbálásban vannak, csak nagyon súlyos eseteknél alkalmazható és egyelőre veszélyes technológiák. De a remény az, hogy néhány év múlva bevonulnak ezek az orvosi gyakorlatba.
Mitől veszélyesek ezek a technológiák?
Az egyik veszély az, ha a készítményben, amit használunk, maradnak mindentudó őssejtek, azok
daganatszerűen képesek össze-vissza növekedni.
Éppen ezért ilyet nem szabad meghagyni, ettől meg kell óvni a beteget.
Mindentudó őssejtek
A pluripotens sejt még nyitott minden fejlődési irányra, tehát belőle bármilyen sejtféleség létrejöhet. A pluripotens jelleg hátrány is lehet, mivel minden irányba elindulhat a sejtek fejlődése, sőt, ezek a sejtek tumorokat is létrehozhatnak.
A másik probléma, hogy még nem tudjuk, hogyan fognak beépülni a már kialakuló szöveti sejtek az ott lévő szövetekbe. Vannak például olyan kísérletek, amelyek arra vonatkoznak, hogy a megnöveszthető idegsejtek bevihetők az idegrendszerbe. De úgy tűnik, hogy a beépülő sejtek nem mindig találják a helyüket, nem tudják, hogy mivé kell alakulniuk. Tehát itt még nagyon sok tanulnivalónk van.
Mindenesetre az nagyon ígéretes, hogy mondjuk a saját vérsejtjeinket visszaprogramozhatjuk őssejtekké, és azután saját szívizom- vagy idegsejteket készíthetünk belőlük. Ezzel pedig az immunológiai problémák is eltűnnek ebben az esetben.
Ez mennyire drága és időigényes eljárás?
Ezek egyelőre még nem bevezetett eljárások, most tanuljuk, hogy hogyan lehet ilyen sejteket létrehozni és alkalmazni, éppen ezért nagyon drága, nagyon anyag- és szellemi munka igényes technológiák.
A klinikai kipróbálásokat is nagyon óvatosan, nagyon nagy körültekintéssel kell végezni. De az egész világban elindultak és óriási pénzeket költenek erre Amerikában, Kanadában, Japánban, és Európában is.
Érdemes levetetni az újszülötteknél a köldökzsinórból az őssejteket? Mire lehet ezeket használni?
Ezek az őssejtek vérképző őssejtek, és vannak közöttük szöveti őssejtek is, amelyek viszonylag célzottan csak vérképzőrendszert vagy egyéb kötőszöveteket tudnak létrehozni, tehát például szívizomsejtet vagy idegsejtet nem.
Most a vérképzőszervi daganatoknál alkalmazzák ezeket a sejteket, amik viszonylag ritka betegségek. Hogy mennyire lesz szükség ezekre a jövőben, az nagy kérdés.
Ahogy a kutatások fejlődnek, egyre inkább az derül ki, hogy a saját sejtjeinket is át tudjuk alakítani ilyen mindentudó, pluripotens sejtekké.
Viszont épp most folyik egy kutatás, amely azt vizsgálja, hogy a köldökzsinórban megjelenő
„nulla kilométeres” sejteket hogyan lehet visszaprogramozni mindentudó sejtekké,
azután pedig azokat alkalmazni a gyógyításban vagy a gyógyszerkutatásban. Ezek ugyanis még nem látták a külvilágot, nem károsodtak, ezért lehet, hogy van bizonyos előnyük a felnőtt sejtekkel szemben.
Őssejt gyakorlatilag bármikor levehető?
A saját sejtjeink – például a fehérvérsejtek – egész életünkben bármikor levehetők, és visszaprogramozhatók őssejtekké. Ma már tudunk létrehozni saját őssejtet felnőtt sejtjeinkből: bőrsejtből, vérsejtből, a legkülönbözőbb sejtekből. Egyelőre ugyan bonyolult és drága ez a technológia, de egyre inkább elterjed.
Ön szerint mi most ennek a kutatási területnek a legfontosabb iránya? Mi lehet a következő áttörés?
Az egyik nagy áttörés, hogy az emberi visszaprogramozott sejtekből létrehozott szöveti sejteket
a gyógyszerkutatásban alkalmazni lehet.
Eddig állatmodellekre volt szükség, amik azért nem emberi sejtek. Most viszont például emberi szívizom- vagy idegsejteket tudunk létrehozni, és a gyógyszerek hatását ezen lehet vizsgálni. Ez pedig minőségi változást hozhat a gyógyszerkutatásban.
A másik nagy terület pedig a terápiás, a gyógyászati alkalmazásuk, amelyekre elindultak a klinikai kísérletek. De vannak olyan területek, ahol már rutinszerű alkalmazás is kialakult – például a porcszövetek helyreállítása a porc típusú őssejtekből, csontszövet helyreállítása, vagy éppen a szemben az ideghártyának a helyreállítása őssejtekből.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!