Genetika vagy környezet okoz depressziót?
Nagyjából minden pszichiátriai betegség, pszichés probléma esetén igaz, hogy a genetikai és az azok hatására kialakuló biológiai, illetve a környezeti tényezők is befolyásolják, hogy kialakul-e depresszió és szorongás – magyarázta a Semmelweis Egyetem szakpszichológusa. Gonda Xénia hozzátette, a kutatásokból nem derül ki egyértelműen, mi az elsődleges: a genetika vagy a környezet.
„Mindenképpen vannak depressziót vagy szorongást keltő életesemények és tapasztalatok, de az, hogy ennek hatására lesz-e depresszió vagy szorongás, az határozza meg, hogy örököljük-e az erre érzékenyítő géneket. Vagy, ha valakinek a családjában többszörösen előfordultak ilyen betegségek, az, hogy nála kialakul-e, attól függ, hogy ki van-e téve olyan életeseményeknek, amelyek ezt provokálják.”
Sok kutatás van arra, hogy melyek a hajlamosító gének, illetve súlyos életesemények, de igazából nagy valószínűséggel a kettőnek az interakciója alakítja ki a pszichés problémákat vagy kórképeket – mondta el a Semmelweis Egyetem szakpszichológusa. Gonda Xénia hozzátette, a mostani kutatásban génkörnyezet-interakciókat vizsgáltak.
Nem minden stressz egyforma
„Azt vizsgáltuk, hogy egyes gének, konkrétan a szerotonin-transzporter gén hatása hogyan függ attól, hogy az emberek milyen stressznek vannak kitéve. A közelmúltbeli, tehát az embereket az elmúlt egy évben érő stresszhelyzeteket vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy
a stresszek szerepe sem egyforma.
Különböző káros hatású életesemények történhetnek, amelyek a bensőséges kapcsolatunkat vagy a társas hálózatainkat - baráti, munkahelyi kapcsolatainkat - érinthetik, lehetnek súlyos egészségügyi, anyagi, jogi problémák.”
A kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy a szerotonin-transzporter gén a sokféle közelmúltbeli stresszkeltő életesemény közül kifejezetten csak a pénzügyi-gazdasági stresszorok hatását közvetíti – jelezte a Semmelweis Egyetem szakpszichológusa. Gonda Xénia kiemelte: úgy tűnik, a különféle stresszorok hatása nem ugyanazon az biokémiai útvonalon, genetikai meghatározottsággal fejti ki a hatását.
„Érdekes volt még, hogy mindez nem minden életkorban volt ugyanolyan hatású. Harminc év alatt nem volt jelentős hatása ezeknek a pénzügyi-gazdasági életeseményeknek, harminc év fölött viszont nagyon is markáns volt. A férfiaknál inkább, a nőknél kevésbé.”
Ez érthető, hiszen a férfiaknál a nemi szerepekkel és ezáltal az önértékeléssel is összefügghet az, hogy mennyire stabilak pénzügyi-gazdasági szempontból – tette hozzá a Semmelweis Egyetem szakpszichológusa.