Százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta működő, magas biológiai biztonsági szintű virológiai laboratóriumot.
Bódis József rektor hangsúlyozta: a beruházás nyomán a laboratóriumnak
már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelő,
úgynevezett BSL-4 szintű (Bio Safety Level) akkreditációja van.
A beruházás az ebola, "a kevésbé ismert, de nem kevésbé veszélyes" Nipah vírus és a Lassa-láz vírusa, továbbá "a Magyarországot is egyre jobban fenyegető krími-kongói vérzéses láz" kórokozójának a kutatását is lehetővé teszi.
A kutatólaboratórium elsősorban az állatokról emberekre terjedő vírusok, köztük például a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás kórokozóinak, a hantavírusok vagy a nyugat-nílusi láz vírusának vizsgálatával foglalkozik.
Veszélytelen a külvilágra
A legmagasabb biobiztonsági szinten működő laboratórium képes felvenni a harcot a modern világot fenyegető fertőző betegségek bármelyikével - hangsúlyozták a projekt bemutatásakor.
A laboratórium működése az ott alkalmazott különleges biztonsági rendszer okán veszélytelen a külvilágra. A légtechnikai berendezések például a ki- és a bemenő levegőből még a baktériumokat is kiszűrik, a helyiségben használt vizet pedig hőkezelésnek vetik alá.
A labort megközelíteni sem egyszerű: egy épületen belüli 100 méteres útvonal vezet oda, illetve 2 biztonsági őr, 15 kamera, arcfelismerő- kártyás és pin-kódos beléptetőrendszer is őrzi a labort az illetéktelen behatolástól - írta a Bama.hu. A zártságra nemcsak a légmentesen szigetelt épületrész jellemző, hanem az is, hogy a szkafandereket a kutatók kilépése előtt fertőtlenítőszerrel zuhanyozzák le, de még a szennyvizet is csak forralás után szállítják el a rendszerből. A kórokozókat szigorú biztonság mellett szállítják a laborba és zárt rendszerben kezelik, onnan semmi nem juthat ki.
A két kiemelt kutatóközpontból ez az egyik
Európában jelenleg tíz BSL-4 besorolású laboratórium működik, ezek közül azonban csak a németországi Marburgban lévő és a pécsi dolgozik egyetemi kutatólétesítményként, a többi járványügyi feladatokat lát el - mondta Jakab Ferenc egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozott, kilenc hónap alatt megvalósult projekt kapcsán.
Ez azt jelenti, hogy a pécsi az egyik európai létesítmény, ahol alapkutatás, a gyógymódok felderítése zajlik. Az ilyen laborokat világszerte számon tartják és hálózatba szervezik, a BSL-4 biztonsági minősítésnek megfelelő víruskutató laborok hálózatához már Pécs is csatlakozott.
A 120 millió forintos európai uniós támogatással megvalósult projekt teljes összegéből mintegy nyolcvanmillió forintot költöttek műszerfejlesztésre, húszmilliót pedig labortechnológiai korszerűsítésre. Több nagy értékű kutatási eszközt, ultracentrifugát, kutatómikroszkópot, fertőtlenítő berendezést szereztek be, illetve a laboratórium infrastrukturális, gépészeti elemei is megújultak.