A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is.
Az új szer az úgynevezett programozott sejthalál, vagyis az apoptózis folyamatát serkenti, azt az állatokban és az emberi szervezetben is folyamatosan zajló, természetes folyamatot, amely a sérült, fertőzött vagy daganatos sejtek "öngyilkosságát" teszi lehetővé - írta a közlemény.
A Servier gyógyszerjelölt molekulája több olyan előnyös tulajdonsággal is bír, amilyennel a korábbi, hasonló hatású szerek nem. Ez megkönnyítheti a folyamatot, hogy gyógyszer váljon belőle.
A gyógyszerjelölt molekulával nagyon jó eredményeket értek el leukémiás, limfómás és egyéb daganatos sejttenyészeteken, ezeket az állatkísérletek során is meg tudták ismételni.
Blaskó Gábor akadémikus és Kotschy András, a Servier főigazgatója szerint az emberi (klinikai) próbák még az idén elindulhatnak.
Az új vegyület és a róla hírt adó Nature-cikk több más vonatkozásban is egyedülálló - olvasható az MTA honlapján. Egyrészt ritkaságnak számít, hogy e nagy tekintélyű folyóirat ipari gyógyszerkutatási eredményeknek adjon helyt hasábjain. Másrészt nem szokványos, hogy a nemzetközileg színes - brit, francia és ausztrál kutatócsoportok tagjait is felvonultató - szerzőgárda élén magyar tudósok szerepelnek, ráadásul egy olyan intézet, a Servier képviseletében, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény.
Blaskó Gábor akadémikus, az intézet alapító főigazgatója az MTA honlapján olvasható interjúban elmondta, a kutatóintézetben elsősorban szerves szintetikus kémiai gyógyszerkutatói munkát végeznek. Az onkológiai és egyes metabolikus betegségek, többek között a 2-es típusú diabétesz gyógyszereinek kutatása képezi a két főbb terápiás területet, melyen az intézet új gyógyszerjelölt molekulák kutatását és előállítását végzi - áll az MTA közleményében.