Az iharkúri dinoszaurusz-lelőhelyen 16 éve folynak az ásatások, és ezeknek a munkálatoknak köszönhetően mára közel 600 négyzetméternyi területet tártunk fel. 2-3 hetes ásatások keretében 20-25 fő részvételével folynak a munkálatok egy egykori bauxitbánya területén, ahol csonttartalmú kőzetrétegek bontásával foglalkozunk. Ennek eredményeként kerülnek elő a leletek – ismertette a kutatás körülményeit a paleontológus.
Ez a hely a legelső magyarországi dinoszaurusz-lelőhely, de nemcsak dinoszauruszok, hanem mindenféle más állatok csontjai is előfordulnak itt.
„Az érdekesség az, hogy nem mindenféle kőzetrétegből kerülnek elő ezek a maradványok, hanem csak bizonyos horizontokhoz, néhány csontokban gazdag kőzetréteghez kötődik ez a kutatás. Ennek az okát igazából most is keressük, de már van elképzelésünk, hogy miért lehet ez” - közölte Ősi Attila.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy az eredeti felszíntől 17-18 méteres mélységben van egy körülbelül 30 centiméter vastag kőzetréteg, amiben a csontok vannak. Itt egy négyzetméteren átlagosan 23 csont kerül elő, amelyek között lehetnek részleges csontvázak, vagy izolált csontok – fogak, csontdarabok” - részletezte az MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.
A jelenség magyarázataként elmondta: nagyon valószínű, hogy valami olyan természeti katasztrófa állhat az egésznek a hátterében, ami hatalmas nagy esőzéseket és annak a folyónak a megáradását eredményezte, amely ezt az üledékes kőzetanyagot akkoriban magával hozta és lerakta.
Menet közben pedig mindent összegyűjtött, ami az útjába került – beleértve a fadarabokat, a növénymaradványokat, a magokat, sokszor több méteres fatörzseket és dinoszauruszok és más állatok tetemeit és csontjait.
A leletek értékével kapcsolatban elmondta: vannak olyan maradványok, amelyekből csak egyetlen darab van az egész világon. Pénzbeli értékük ki sem fejezhető.
A Természettudományi Múzeumban van olyan holotípus, amelyet még a másik szobába is engedéllyel lehet csak átvinni.
Nagyon vigyázunk rá. Ilyen egyedülálló lelet egy új fajnak, az Ajkaceratopsnak és a Iharkutosuchus névre keresztelt krokodilnak a koponyája – mondta a paleontológus.
A másik, 2012-ben feltárt lelőhely a villányi, ahol nem dinoszauruszokat, hanem ősgerinceseket találtak.
Ezek a maradványok az iharkúti lelőhelyhez képest sokkal idősebbek, 230-240 millió évvel ezelőtti maradványok. Ebben az időszakban jelentek meg a leggyakoribb és a leginkább ismert hüllők – így a krokodilok, a dinoszauruszok, vagy az emlősök – előfutárai – mutatta be a villányi lelőhely egyediségét Ősi Attila.
„Abban hasonlít a villányi lelőhely az iharkútihoz, hogy itt is egy kupacban vannak különböző állatok csontjai. De azért vannak összetartozó dolgok is: előkerült például egy úgynevezett notosuria tengeri őshüllőnek egy részleges csontváza az idei nyári ásatásokon, amelyek hosszú nyakú, hegyes fogú tengeri őshüllők voltak” - részletezte a MTA Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője.