Baglyokkal nagyon jól ellátott Magyarország: ha megnézzük az európai kontinensen fészkelő baglyokat, akkor három faj kivételével mindegyik költ nálunk – számolt be az InfoRádiónak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatok igazgatója.
Orbán Zoltán elmondta: a baglyoknak az a különlegessége, hogy bár madarak, mégsem tudnak fészket építeni. Ezért mindig más fajok úgymond fészeképítő ténykedésére szorulnak.
Ezt azt jelenti, hogy fészekalbérlők, vagyis varjúfélék, sasok, gólyák üresen álló fészkeiben költenek – mutatott rá a szakember.
Ismertetése szerint ma Magyarországon a gyöngybagoly-állomány 99,9 százaléka emberi településeken, épületeken belül költ a padlástérben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezeken a helyeken már negyedik évtizede tesz ki bagolyvédelmi programja keretében speciális fészkelőládákat az ablakrések közelébe.
Meg tudjuk azt oldani, hogy a tetőtér zárt marad, tehát nem tudnak oda beköltözni mondjuk a házigalambok vagy a csókák, amelyek komoly rendetlenséget, koszt okoznak – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az épületek tetőterének lezárása óriási fészkelő-helyhiányt és állomány-csökkentést okozott a gyöngybaglyoknál. Ezt ellensúlyozzák most már negyedik évtizede a speciális költőládák tetőtérbe kihelyezésével.
Baranyában például a templomtoronyban helyeztek el gyöngybagoly-költőládákat. Idén ott olyan történt, ami még sohasem: a gyöngybaglyok és a vörösvércsék egy helyen fészkeltek.
Ez is jelzi, hogy nagyon nagy a fészkelőhely-hiány az ország egyes területein – mutatott rá Orbán Zoltán.
Elmondta, hogy nemcsak a baglyok, hanem például a sólyom-alkatúak, tehát a vércsék sem építenek fészket. Az elmúlt tíz évben pedig hihetetlen mértékben csökkent a fészket építő varjúfélék száma, emiatt nagyon kevés a fészkelőhely. Ezért születnek ilyen kényszermegoldások.
Arra is kitért, hogy egyre gyakrabban telepszenek meg városokban is a baglyok. Így nem képzelődik, aki mondjuk a fővárosban bagolyhuhogást hall éjjelente.
Budapest legbelsőbb kerületeiben, a Városligetben, a Népligetben, a Margitszigeten, nagyobb parkokban, idősebb fákkal tarkított területeken mindenütt gyakori az erdei fülesbagoly, de előfordul a macskabagoly is. Ezenkívül az elmúlt évtizedekben nagyon erősen nőtt Magyarországon egy mediterrán térségből észak felé terjeszkedő kis bagoly, a füleskuvik száma is. Sőt, már arra is van esély, hogy Budapesten a világ egyik legnagyobb baglya, az uhu is fészkel. Várható tehát, hogy olyan nagy területen, mint Budapest, ahol nemcsak sziklafalak vannak, hanem elhagyott gyárépületek is, ez a bagoly is megtalálja a számítását – mondta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatok igazgatója.