A Higgs-bozon után is nagy a pörgés

Infostart
2016. július 26. 19:27
A Higgs-bozon, vagyis az isteni részecske felfedezése óta új kísérletekbe fogtak a fizikusok a genfi Nagy Hadronütköztető segítségével. Kutatnak a sötét anyag és a sötét energia után, és az ősrobbanás idején kialakult ősanyag természetét szeretnék megismerni. Mintegy 70 magyar tudós vesz részt a CERN munkájában. A legújabb irányvonalakról Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa beszélt.

Újra folyik a munka a világ legnagyobb részecske­gyorsítójában a CERN Nagy Hadron­ütköztetőjében. Novemberig proton-proton ütközésekkel kísérleteznek, majd utána a proton-ólom ütközések tanulmányozása következik.

A Higgs-bozonon túli fizikát próbálnak keresni a kutatók, ebben a legfontosabb a világegyetem sötét anyagának felderítése – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa. Horváth Dezső szerint ez az anyag semmiféle egyéb sugárzást nem bocsát ki, csak gravitációs hatása észlelhető, vagyis befolyásolja a csillagok mozgását. Ennek a részecskének kimutatása az egyik fő cél.

A nehézionok ütközése a világegyetem keletkezése utáni ősanyagot próbálja rekonstruálni. Ezt próbálják kimutatni ólom-ólom és proton-ólom ütközésekkel – tette hozzá a kutató.

Általában havonta egyszer egy-egy hétre leáll az adatgyűjtés, és ilyenko a rendszert fejlesztik. Ezek a fejlesztési időszakok rendkívül fontosak, nemcsak a gyorsítós mérnököknek, hanem a kísérletező fizikusoknak is, olyankor ugyanis gyakran kiderülnek működési rendellenességek. Ezeket a fejlesztéssel párhuzamosan kijavítják, és utána a komplexum megbízhatóbban és hatákonyabban működik.

Horváth Dezső közölte: az utóbbi években sikerült elérni, hogy a gyorsító energiája közel a duplájára emelkedjen. A fejlesztők most azon is dolgoznak, hogy növeljék a hatékonyságot is – tette hozzá.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Horváth Dezső
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást