„A Juno űrszondát a Jupiter légkörének, belső szerkezetének vizsgálatára küldték. Nem is az a legfontosabb cél, hogy megismerjük, most mi van a Jupiterrel, hanem leginkább a Jupiter múltjára vagyunk kíváncsiak. Ennek a titkait pedig a bolygó belseje rejti” - közölte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.
„A Jupiterben egy nagyon összesűrűsödött hidrogén-héliumbelső van. Olyasmi, mint egy csillagban – mint a Napban –, csak persze túl kicsi ahhoz, hogy bármiféle energiatermelés, fúzió beindulhasson benne. Legbelül pedig van egy szilárd, kőzetszerű mag” - ismertette a csillagász.
„Ez úgy jöhetett létre, hogy először kialakult egy kövekből, esetleg fémekből álló mag, majd erre a nagy tömegű mag gyűjtötte össze a gázokból álló nagy bolygótestet, légkört” - magyarázta Sárneczky Krisztián.
Elmondta, arra szeretnének rájönni a csillagászok, hogy a Jupiter mint egy csillag, vagy inkább mint egy bolygó alakult ki.
„Mivel nagyon vastag felhőzete van, és egyébként is egy óriásbolygó – a Naprendszer legnagyobb bolygója – nem tudunk lelátni, benézni a magjába. Úgyhogy a Jupiter gravitációs terét kell feltérképezni – erre való ez a szonda többek között” - közölte a csillagász.
„Nagyon elnyúlt, ellipszisre emlékeztető pályán kering majd a műhold a Jupiter körül. A pálya Jupiter-közeli szakasza minden eddiginél közelebb – néhány ezer kilométer távolságra – lesz a bolygó felszínétől. A távoli pontja viszont jó messzire elmegy: ez kell ahhoz, hogy végrehajtsa azokat a két évre tervezett vizsgálatokat, amire létrehozták” - részletezte Sárneczky Krisztián.
„A Juno nemrég elküldte az első képeket a Jupiterről, amelyeket 4,3 millió kilométer távolságból készített. Az az igazság, hogy ezeknél a képeknél sokkal jobb felvételeket készítenek amatőr csillagászok a Föld felszínéről, így ezek a képek még inkább csak PR célokat szolgálnak és a műszer tesztelését segítik. A több mint 4 millió kilométer azért hatalmas távolság – a Hold van tőlünk 380 ezer kilométerre –, úgyhogy itt még hónapokig a műszerek kalibrációja folyik” – mondta a csillagász.
Elmondta, hogy most épp olyan szakaszban van a szonda, amikor távolodik, ám hamarosan közeledni fog, és augusztus végén közelebb ér.
„A Jupiter négy nagy holdjából három látszik, de csak apró kis korongként a képen, és látszik egy-két felhősáv a Jupiter légkörében, illetve ha jól sejtem, akkor a nagy vörös foltnak a több száz éve örvénylő vihara is látszik a felvételen. De ennél még ezerszer-milliószor jobb képek fognak készülni, amikor a bolygó közelében lesz az űrszonda” - közölte az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.