A diskurzust a közösségi médiában nagy követői táborral rendelkező Jünnan tartományi blogger indította el, mivel évek óta rendszeresen közzétette azoknak az állatoknak a listáját, amelyeket épp visszajuttatott a természetbe. Áprilisban például poloskák és 58 kilogramm kígyó volt a listáján.
Szintén a múlt hónapban jelentek meg hírek arról, hogy Peking környékén engedély nélkül 300, fogságban felnőtt rókát és nyestkutyát engedtek szabadon. Nem sokra rá, a környékbeli gazdák már jelentést tettek a tyúktolvajokról, a hatóságok pedig körülbelül 100 rókának jutottak a nyomára, többségük már nem élt.
Szakértők a China Daily című lapban arra hívták fel a figyelmet, hogy sokszor a jóindulatú emberek nem győződnek meg arról, hogy az illető állat fennmaradásának adottak-e a körülményei, de ennél még rosszabbnak tartják, amikor a természeti környezettől, kultúrától idegen állatfajok kerülnek ki a szabadba. Példakánt említették a közismerten veszélyesnek, inváziós fajoknak számító almacsigákat. Ezek ugyanis Ázsia-szerte már jelentős károkat okoztak a rizsültetvényeken.
A Pomacea nemzetséghez tartozó édesvízi almacsigák az Európai Unióban sem kívánatosak. Az ezzel kapcsolatos rendelkezést két éve hozták azok után, hogy díszállat-kereskedéseken keresztül sok helyütt váltak házi kedvencekké.
Zsao Ting-csi, a Kínai Tudományos Akadémia rovarkutatója azt állította, hogy az idegen fajok Jünnanban súlyos károkat okoznak az amúgy is érzékeny ökoszisztémának. Az almacsigákra utalva megjegyezte, a Dél-Amerikából származó fajok nem csak a rizsföldek ökológiáját, a növények fejlődését befolyásolják, hanem más, őshonos fajok populációját is veszélyeztetik, egyik-másikat akár még a kihalás szélére is juttathatják.
A kérdésben Jünnanban a szakhatóság hivatalos vizsgálatot rendelt el, de annyit máris jeleztek, hogy a témának nincs megfelelő jogi szabályozása. Javasolták, hogy a vadon élő állatok védelmére vonatkozó, épp módosítás alatt álló jogszabály terjedjen ki az állatok természetbe engedésének körülményeire is.
Az állatok természetbe történő visszaengedésének hagyománya Kínában a Han-dinasztiáig (i.e. 206-i.sz. 220) nyúlik vissza. A kedvességet, az együttérzést, a jóindulatot fejezi ki, és igazán népszerűvé a buddhizmus megjelenésével vált.