„A Balatonról rendes mélységi térkép gyakorlatilag a 70-es években készült, de akkor is csak keresztszelvényeket vettek fel, és a két keresztszelvény között rajzolták be a szintvonalakat. Tehát nem volt domborzati térképe a Balatonnak” - mondta Csonki István.
Ezt pótolták tavaly, amikor részletes felmérés készült a mederről.
„A következő lépés az lenne, hogy meghatározzuk az iszapvastagságot. De nem csak az iszap vastagságát szeretnénk meghatározni, hanem a fizikai összetételét is. Hiszen nagyon fontos, hogy megtudjuk, az iszapba vagy a mederüledékben lévő foszfor, nitrogén – amit képesek felvenni az algák – milyen mértékben szaporodott fel, van-e egyáltalán benne, és milyen mélységben hozzáférhetőek. Másrészt azt is szereznénk megtudni, hogy milyen mederüledék-vándorlás van a Balatonban” - részletezte az igazgató.
Felidézte, hogy a 80-as évek előtt az eutrofizáció nagyon erőteljesen megjelent a Balatonnál, nagyon komoly algavirágzások, vízminőségromlások voltak.
„A vizsgálat alapján a balatoni intézkedési terv meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a vízminőség javítása érdekében kellene a továbbiakban tenni. Ennek volt része a Kis-Balaton megépítése, a teljes csatornázás megépítése és a kotrások, amelyeket elvégeztünk” - összegezte.
„Azóta több mint tíz év telt el, és nagyon kíváncsiak vagyunk arra, hogy most mi történik. Látjuk, hogy a vízminőség gyakorlatilag tökéletes, de szeretnénk tudni, hogy vannak-e még olyan helyek – és itt kifejezetten koncentrálunk a Keszthelyi és a Szigligeti öbölre, illetve Balatonfűzfő térségére – hogy maradt-e még olyan, amiből egy tartós nyári meleg esetén előfordulhat vízminőségromlás” - részletezte.
Hozzátette: „most megszületett a Balaton hosszú távú fejlesztési terve, ami 2030-ig szól. Ennek van egy olyan része, ami kifejezetten a vízminőséggel foglalkozik, és ehhez európai uniós forrásokat biztosít. Ebből tudjuk elvégezni ezt a vizsgálatot is, és ha ismét el kell kezdeni a kotrási munkákat – mert vízminőségi szempontból indokolttá válik –, akkor ez lesz a megalapozó tanulmánya.”
Balatonmáriafürdő partjánál fél méter vastag iszap halmozódott fel. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta: a Balatonon több helyen jelentkezik időszakosan iszapolódás, Balatonmáriafürdőn tavaly év vége felé jelent meg hirtelen egy 40-50 centiméteres feliszapolódás, kvázi egy öböl alakult ki, egy áramlási holttér. Amikor erősen, tartósan fúj a szél, felkeveredik az iszap, kialakul egy lebegő iszap, ami próbálja ezeket a holttereket feltölteni, így ilyen kiülepedések lesznek” - magyarázta a jelenség okát Csonki István.
De tavaly kétszer, idén eddig egyszer mértünk öt szabad strandon iszapvastagságot. Közülük kettőben nem változott, maradt a 40-50 centis iszapvastagság, de volt olyan hely is, ahol gyakorlatilag eltűnt, vagy 20-30 centit csökkent. Tehát mozgásban van, nincs stabil egyensúlyban az iszap, vándorol folyamatosan, így ez nem egy végleges kiülepedés – mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazgatója.