A Pluto 248 földi év alatt kerüli meg a Napot. Több szempontból is különleges a Holdnál kisebb égitest, amely elnyúlt pályán haladva a Neptunusznál is közelebb vándorol központi csillagunkhoz, majd a Föld-Nap távolságnál 40-szer messzebbre jut el a jeges messzeségbe.
A New Horizons kilenc és fél év után, 4,88 milliárd kilométert megtéve érte el kedden, közép-európai idő szerint 13 óra 49 perckor úti célját, a Plutót, ekkor a szondát "mindössze" 12 472 kilométer, a New York és Mumbai közötti távolság választotta el a törpebolygó felszínétől. Sebessége elérte az óránkénti 49 ezer kilométert, vagyis a New Horizons az eddigi leggyorsabb űreszköz.
"A Pluto fogadta első látogatóját" - írta Twitter-üzenetében Barack Obama elnök.
"Az embert a felfedezés, a megismerés vágya hajtja. A Pluto titkainak feltárása egy újabb jelentős lépés lesz ezen az úton" - hangsúlyozta videoüzenetében Stephen Hawking vezető brit elméleti fizikus, kozmológus.
Alan Stern, a New Horizons projekt vezető tudósa a küldetés jelentőségét méltatva elmondta, hogy az űrszonda felvételei már jóval a közeliség előtt is megváltoztatták a Plutóról alkotott nézeteket. Korábban jeges, halott világnak tartották, ám a legújabb felvételeken a geológiai aktivitás jeleit észlelték, amelyek a régebbi lemeztektonikai eseményekről vallanak, nem kizárt azonban, hogy a kéregmozgások napjainkban sem szűntek meg.
"Egy olyan világról van szó, amelyet egyaránt alakítanak geológiai és légköri-éghajlati folyamatok" - magyarázta Alan Stern.
A történelmi randevú után az űrszonda még körülbelül 8 órán át gyűjtötte az adatokat, vizsgálva egyebek közt a törpebolygó légkörét, és csak azután jelentkezett be az irányítóközpontba. A New Horizons ugyanis nem tud egyszerre adatokat gyűjteni és kommunikálni a Földdel, így a találkozás után csak körülbelül 13 órával "nyugtatta meg" a küldetés irányítóit, hogy épségben átjutott a Pluto-rendszeren. A számítások szerint ugyanis 1:10 000-hez volt annak az esélye, hogy az űrszonda összeütközik a törpebolygó és holdjai környékén esetleg keringő törmelékkel. Mivel a találkozás során összegyűjtött adatok 99 százalékát a New Horizons még nem továbbította a Földre, az űreszköz biztonsága kritikus volt a küldetés szempontjából.
"Az űrszonda által szerdán továbbított adatcsomag tízszer nagyobb felbontású képeket tartalmaz, mint azok a látványos felvételek, amelyeket korábban közöltünk" - jelentette be Alan Stern. Ismertetése szerint a csomag tartalmaz színképelemzési adatokat is az űrszonda két spektrométerétől, a látható és az infravörös tartományban működő Ralphtól, valamint az ultraibolya sávban működő Alice-től - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az űrszonda csütörtökön is folytatja az adatgyűjtést, az összes információt azonban csupán 16 hónap alatt tudja eljuttatni a Földre. A New Horizons küldetése esetleg folytatódik: amennyiben a NASA jóváhagyja az elképzeléseket, az űreszköz a Kuiper-öv valamely más objektumát is közelről "szemügyre veheti", az újabb nagy találkozásra a feltételezések szerint 2019-ben kerülhet sor.
A képek itt láthatók.