"Nagyjából 11 éves ciklus figyelhető meg a naptevékenység erősödésében, illetve gyengülésében, tehát periodikus változásról van szó. Amikor a naptevékenység maximuma van, akkor ehhez kapcsolódva gyakran előfordulnak úgynevezett napkitörések. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy hatalmas robbanást a Nap felszínén. Ilyenkor egy erőteljes töltött részecske-zápor zúdul a bolygóközi térbe és ez néhány óra, maximum egy nap alatt eléri a mi bolygónkat is. Ennek aztán számos megfigyelhető hatása van" - mondta el az InfoRádiónak Szabó Róbert.
Hozzátette, hogy szerencsére a bolygónk és az élővilágunk ezekkel a hatásokkal szemben nagyrészt védve van, mert a Föld saját mágneses tere eltéríti a töltött részecskéket. Azonban például a Föld körül keringő űreszközök, kommunikációs eszközök, műholdak ki vannak téve ennek a hatásnak.
Elmondta, hogy a két vasárnap észlelt napkitörés viszonylag erős volt, de rendkívüli zavarokra nem kellett számítani.
"Egy további érdekes jelenséget ugyanakkor meg lehetett figyelni Magyarországon kedd éjjel: sarki fényt lehetett látni. Az ország több pontjáról jelezték az égbolt északi részének vöröses derengését. Ez is ennek a részeske-zápornak köszönhető" - magyarázta Szabó Róbert.
Ez a jelenség is igen ritka Magyarországon. Az északi szélességeken, az északi sarkkörhöz közel egyre gyakoribb, nálunk azonban mintegy tízévente lehet ilyet megfigyelni - fűzte hozzá a kutató.
Hanganyag: Király István Dániel