Kossuth abban reménykedett, hogy a független, felelős kormányzást meg lehet teremteni - idézte fel a történész. Hermann Róbert hangsúlyozta: Magyarországnak a birodalmon belüli önállóságát szerette volna megvalósítani, az ország függetlenségében senki nem gondolkodott. A cél az volt, hogy "ne Bécsből mondjanak meg mindent, hogy az országban keletkező jövedelmeket ne az országon kívül költsék el és a magyar politikai elitnek is beleszólása legyen a birodalom hatalmi politikájába, akár külpolitikáról, akár háborúkról van szó.
A történész az 1848-as eseményeket összefoglalva elmondta: "egyenjogúságot követeltek a birodalmon belül, hiszen a Magyar Királyság területe alkotta a Habsburg-monarchia területének 48 százalékát, majdnem a felét. Ehhez képes a döntéshozatalban a magyar politikai elitnek elenyésző volt a szerepe. Úgy látták, hogy a februári párizsi és a március 13-i bécsi forradalom egy olyan lehetőséget teremtetett, amikor teljes egészében újra lehet osztani bizonyos kártyákat, hogy egy olyan szintű európai átrendeződés van folyamatban, ami lehetővé teszi a magyar követeléseknek a teljesítését és a megvalósítását."
Arra a felvetésre, hogy miért lehetett a társadalmi elitnek érdeke például a jobbágy-felszabadítás, Hermann Róbert azt válaszolta: "kiderült, hogy a rendszer lassan működésképtelenné válik, gazdaságilag egyre inkább ráfizetéses. Az arisztokráciának, illetve a módosabb középnemességnek voltak ugyan anyagi tartalékai, de a nemesség jelentős része képtelen volt önerejéből modernizálni a saját birtokait.
A másik ok, hogy - a történész szavai szerint - "iszonyú szociális feszültségek gyülemlettek fel és lehetett látni, hogy ebből előbb-utóbb robbanás lehet. Az látszott, hogy olyanfajta ellenérdekeltség van Galíciában nemesség és jobbágyság között, ami lehetetlenné teszi az egységes nemzetként való fellépést és Magyarországon is attól tartottak, hogy ez fog bekövetkezni."
Hermann Róbert megítélése szerint, a reformkori politikának éppen az érdekegyesítés volt a lényege, azért, hogy a nemesség ne veszítsen túl sokat és a jobbágyság nyerjen annyit, hogy úgy érezze, érdemes a magyar nemzet tagjának lenni. Ez a nemzetépítésnek volt egy klasszikus, de meglehetősen egyedi és sikeres taktikája és stratégiája."
A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.
Hanganyag: Exterde Tibor