A Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének kutatója az InfoRádióban elmondta: egy speciális EEG-készüléken (elektro-enkefalográf, amely az agy elektromos tevékenységét rögzíti, segítségével megállapítható, fennáll-e valamilyen rendellenesség) mérik majd meg, hogyan változik az űrhajósok agyműködése és viselkedése a speciális környezetben.
Azt akarják feltérképezni a kutatók, hogyan alkalmazkodik az ember azokhoz a változásokhoz, amelyeket egy űrutazás idéz elő. Egyik ilyen változás a súlytalanság, ami például azt eredményezi, hogy az ember elveszíti a tájékozódási keretét.
Szintén kutatják, hogyan reagál az emberi szervezet arra a fokozott terhelésre és az alvászavarra, ami az űrben éri. A kutatók arra kíváncsiak, hogyan hat mindez az agy teljesítőképességére, különösen a viselkedésirányító funkciókra - közölte Balázs László.
Az űreszközzel öt amerikai asztronauta és két európai űrhajós, a francia Léopold Eyharts és a német Hans Schlegel utazik a Föld körül 350 kilométeres magasságban keringő űrállomásra.
Az Atlantist az eredeti tervek szerint december 6-án kellett volna elindítani. Akkor azonban elhalasztották az indítást, mert külső üzemanyagtartályának a szintjelzői meghibásodtak. Ezt követően több alkalommal is lemondtak az újabb és újabb időpontokra kitűzött startokról, mert a műszaki hibát nem sikerült teljes egészében megszüntetni.
Az Atlantis legfontosabb rakományának, a Columbusnak végleges helyre illesztésével az űrbázis lakótere jelentően kibővül.
Hanganyag: Torda Júlia