Egy német-svájci tudóscsoport az amerikai tudományos akadémia lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences) publikálta kutatásának eredményét, amelyből kiderül, hogy a bőrsejtek segítségével kimutatható, hogyan működik az egyes emberek belső órája.
Azt már korábban is tudták a szakemberek, hogy a testnek van egy saját belső órája, amely többek között szabályozza az alvást, a testhőmérsékletet, az emésztést és az agyi tevékenységet, hogy a szervezet képes legyen megfelelni a nappali és éjszakai élet "kihívásainak".
Az időzítőrendszert, az úgynevezett cardikán ritmust az agyalapon elhelyezkedő mag szabályozza, de nemcsak itt, hanem - úgy tűnik - a test minden egyes sejtjében megtalálható a belső óra, amelyre hatással vannak az úgynevezett óragének.
A kutatócsoport tagjainak ezt úgy sikerült bizonyítaniuk, hogy bőrbiopsziát végeztek önkénteseken, majd megmérték, hogy a sejtek belső "órái" milyen gyorsak. Ezután az eredményeket összehasonlították azokkal a kérdőívekkel, amelyeken a résztvevők arról nyilatkoztak, hogy inkább éjjeli baglyok, vagy korán kelők.
Kiderült, hogy a bőrsejtek "órái" legnagyobbrészt ugyanúgy működtek, mint azoknak a belső órái, akiknek a szervezetéből származtak.
A gének hatása
A tudósok szerint ezek az eredmények segíthetnek egyes alvászavarok diagnosztizálásában.
A surrey-i alváskutató központ szakértője, Simon Archer kutatócsoportja korábban már megtalálta azt a génmutációt, azt az óragént, a Period3-ast, amelynek hordozói a korán kelő típusba tartoznak.
Ez a mutáció az embert fáradékonyabbá teszi napközben, ezért a hordozói szeretnek korán ágyba bújni.
A szakértők azért is örülnek a német-svájci kutatási eredménynek, mert az emberek belső órájának tempóját eddig csak alváslaboratóriumokban tudták meghatározni, ami idő- és tőkeigényes módszer, mostantól azonban elég lesz néhány bőrsejt a vizsgálatok elvégzéséhez.