A bölcsészek sokat gondolkodtak azon, hogy az ember miért csinál társadalmat. Elképzelésük szerint az emberek egyszer összeültek, és elhatározták, hogy elég volt a vad életből, törvényeket, szabályokat hoztak, így alakultak ki a társadalmak - mondta az InfoRádiónak Csányi Vilmos.
"Ez egy nagyon derék, de teljesen naiv elképzelés" - tette hozzá az etológus professzor.
Az ember elődei, az emberszabású majmok már szoros csoportokban éltek, idáig komoly evolúciós fejlődés vezetett, amelynek vannak genetikai összetevői.
Emellett beszélnek a kultúra evolúciójáról is, arról, hogyan fejlődött az az elmúlt néhány százezer évben - mondta Csányi Vilmos.
Az ember kis csoportokban fejlődött, biológiai tulajdonságai akkor optimálisak, ha kicsi, összetartó közösségekben tevékenykedik - magyarázta az etológus.
Lehetetlen helyzet
Ez az életforma olyan sikeres volt, hogy a százezer évvel ezelőtti 2-3 milliós emberi populáció mára már elérte a 6 milliárdot, ez pedig "viselkedési szempontból egy teljesen mesterséges, lehetetlen helyzet" - jelentette ki a professzor.
"Az ember nagyon keményen küzd, hogy olyan szabályokat, olyan kultúrát alakítson ki, amely az ilyen, nem természetes körülmények között is normális emberi életet tesznek lehetővé" - közölte Csányi Vilmos.
A viselkedéskutató hozzáfűzte: az emberiség küszködik, hogy megtalálja azokat a módokat, társadalmi formákat, amelyek a fennmaradását lehetővé teszik például a háborúk, a klímaváltozás, a szegénység és a kapitalizmus ellenére.
Csányi Vilmos szerint egyelőre nem látni annak jeleit, hogy az emberiség sikerrel tud megküzdeni ezekkel a problémákkal.