"A japánokkal állandóan baj van" - mondta az InfoRádióban Csányi Vilmos. Nem tartanak be nemzetközi egyezményeket, tudományos kutatásra hivatkozva gyilkolják a bálnákat, miközben mindenki tudja, hogy ennek semmi köze a kutatáshoz.
Az etológus professzor hozzátette: Japánban az intelligens állat nem a kultúra része úgy, mint Európában vagy Amerikában.
Szerinte mindez két problémát szül: a tengerek élővilága hihetetlen módon megcsappant.
Fogynak a halak, fogynak a korallok és a bálnák is, az ember ugyanis a fejlett technika segítségével durván beavatkozik a tengerek összetett ökológiai rendszerébe, anélkül hogy tudná: a beavatkozása mit is jelent.
Az etológus professzor hozzátette: nemcsak az embernek van fejlett agya és fejlett gondolkodása, hanem például a különböző delfin- és bálnafajtáknak is. Egy nagytestű bálnának például tízkilónyi agya van, amelynek működése majdnem annyira komplikált, mint az emberé.
A bálnáknak fejlett a kommunikációja, a bálnaének például lassan változik, nemzedékről nemzedékre.
Mivel azonban a vadászok elsősorban a nagyobb testű, idősebb állatokat irtják, ez olyan változást jelent a közösségekben, mintha az ember esetében hirtelen csak három-négyéves gyermekekből állna a világ: azaz elvész minden kultúra.
Csányi Vilmos hangsúlyozta: Európában és Amerikában az intelligens állatok a kultúra részei, ezért védendők.
A japánokat azonban ezek a dolgok nem érdeklik. Ott a kutyatartás is igen alacsony szintű. A japán tradíciónak egyszerűen nem része, hogy az emberen kívüli más intelligens lényekkel foglalkozzanak - mondta az etológus.
Hanganyag: Torda Júlia