Dél-koreai kutatók számos klasszikus zenét játszottak le rizsföldeken, a többi mellett Beethoven Holdfény szonátáját. Arra a következtetésre jutottak, hogy a növények "hallanak".
Azt már eddig is tudták a növényekről, hogy azok reagálnak a fényre, a szélre és arra is, hogy a földben milyen tápanyag van. A kertészek között sokan azt is sejtették, hogy a hangok is hatással vannak azokra.
A kutatók felfedezése azonban nem csak azt mutatta ki, hogy a növényeket valamilyen módon befolyásolják a hangok. Szerintük a termesztők konkrét hatást válhatnak ki az élőlények egyes génjeiből, elérve ezzel azt, hogy például a növény akkor virágozzon, amikor ők akarják.
Kimutatták azt is, hogy a kellemes zenékre a növények gyorsabban nőnek. Vizsgálataikat éjszaka végezték, így kiküszöbölték, hogy a kívánt hatást a fény okozza.
Összesen tizennégyféle zenét játszottak le, közben pedig vizsgálták azokat a géneket, amelyek a növekedésért felelnek. Rájöttek, hogy a növények máshogy reagálnak a különböző frekvenciákra.
A növekedésért felelős gének például 125 Hz és a 250 Hz közötti hangoknál sokkal aktívabbá válnak, míg 50 Hz-es hanghullámok esetén jelentősen csökken az aktivitásuk.
Más kutatók szkeptikusak a felfedezéssel kapcsolatban. Szerintük az egyéb benyomások, például a szél, sokkal nagyobb hatással vannak a növényekre, így elfojthatják a hangok hatását.