A halálzóna vize szinte teljesen oxigénmentes, így nélkülözi az életet. Kialakulásához elsősorban a Mexikói-öbölbe ömlő folyók által szállított hatalmas tápanyagmennyiség járul hozzá, ez ugyanis ösztönzi az algák szaporodását, amelyek bomlása kivonja az oxigént a vízből.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az öbölbe ömlő legnagyobb folyó, a Mississippi háromszor annyi tápanyagot szállít, mint 50 éve.
Sokan a halálzónát teszik felelőssé az öbölben bekövetkező cápatámadásokért is, mivel a ragadozók - más mobil élőlényekkel együtt - kénytelenek elhagyni a hatalmas élettelen területeket. A lassabb állatok egyszerűen elpusztulnak.
A Louisiana Állami Egyetem egyik kutatója kijelentette: idén valószínűleg megdől az oxigénben rendkívül szegény tenger területének eddigi rekordja, mert a kulcsfontosságú májusban nagyon magas volt a Mexikói-öbölbe érkező nitrát mennyisége.
Eugene Turner szerint ennek oka lehet az intenzívebb és nagyobb területen folytatott földművelés vagy a különleges időjárási viszonyok együttállása.
A nitritterhelés olyan magas, hogy a szakemberek szerint akár a 22.000 négyzetkilométert is elérheti a halálzóna nagysága, amely duplája a kilencvenes évek átlagának.
Mindazonáltal egy erős viharszezon keresztülhúzhatja a számításokat, hiszen a viharok összekeverik az oxigénhiányos és az egészséges tengervizet.
Közben az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengeri halálzónák egyre gyakrabban alakulnak ki szerte a világon az intenzív mezőgazdaság miatt, ráadásul az algavirágzás a halak állományát is megtizedeli.