Tudósok egy csoportja genetikai és a több mint hatezer koponya megvizsgálásával gyűjtött fizikai bizonyítékok alapján megerősítette az emberek származásának "ki Afrikából" elméletét
A kutatást vezető Andrea Manica szerint eredményeik halálos csapást mérhetnek a rivális elméletre, amely szerint az emberiség csoportjai több régióban párhuzamosan fejlődtek ki.
"Teljesen biztosak vagyunk a ki Afrikából elmélet helyességében, mert a genetikai és a fizikai bizonyítékok egyaránt ezt támasztják alá" - jelentette ki a Cambridge-i Egyetem kutatója.
A tudósok azt tapasztalták, hogy mind a genetikai, mind a koponyák alakjában megfigyelhető fizikai változatosság arányosan csökken az Afrikától való távolság növekedésével. Vagyis a fekete kontinensen a legnagyobb, a legkésőbb benépesített Ausztráliában és Dél-Amerikában a legkisebb.
Ez alátámasztja azt a nézetet, miszerint az anatómiailag modernnek nevezhető homo sapiens Afrikában alakult ki mintegy 200 ezer évvel ezelőtt, majd 150 ezer évvel később elindult a világ többi részének meghódítására.
Nem kereszteződtek
Más emberfajok, mint a homo erectus és a neandervölgyi ember szintén Afrikából vándorolt át más kontinensekre, de sokkal korábban, és eltűntek, amikor a modern ember elérte az életterüket.
A Nature-ben publikált tanulmány azt is megállapította, hogy a homo sapiens nem kereszteződött más emberfajokkal, vagy ha történt is ilyen, annak hatása nem mutatható ki a leszármazottakban.
A kutatók szerint az emberiség bölcsője Közép- és Dél-Afrikában van, ahol a homo sapiens történetének háromnegyedét töltötte.