A kutatások hatalmas árkokra bukkantak a tenger mélyén, amelyeket egy óriási, hirtelen bekövetkező vízömlés alakíthatott ki.
A zuhatag egy óriási tóból indulhatott, amely a mai Északi-tenger helyén terült el. Valamilyen okból, talán egy földrengés miatt, a tó vize átszakította a partfalat, kialakítva így a mai Doveri-szorost.
Sanjeev Gupta, az Imperial College London tudósa azt mondta, hogy ez az áradás az egyik legjelentősebb lehetett a Föld utóbbi néhány százezer évében.
Ha ez nem történt volna meg, akkor Britannia ma csak egy félsziget lenne a kontinensen - tette hozzá.
A tudósok feltételezése szerint néhány százezer évvel ezelőtt, amikor a jégtakaró már visszahúzódott a kontinens északi részéről, egy keskeny földnyelv kötötte össze a mai brit főszigetet Európával.
A mészkő hegyek mindössze 30 méterrel voltak magasabbak a mai La Manche-csatorna szintjénél. A kutatók úgy gondolják, hogy ettől a földnyelvtől északkeletre egy nagy tó terült el, amelyet a megolvadt gleccserek töltöttek fel vízzel.
A tudósok szerint a felgyülemlett víz másodpercenként egymillió köbméteres sebességgel, több hónapon át zúdult át az átszakított "gáton".