A szakember az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a tárgyalások tétje az volt, hogy milyen módon fogalmazzák meg a Föld éghajlatának változását, milyen jelzőket használjanak.
A tudósok egyértelművé tették, hogy mi várható, letették a becsléseiket az asztalra. A kormánydelegációk közötti vita lényege az volt, hogy ijesztő jellegűek legyenek-e ezek a megfogalmazások vagy finomabbak legyenek az utalások - tette hozzá Faragó Tibor.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) stratégiai főosztályvezetője kifejtette: az említett delegációk (egyebek mellett az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia tárgyalói - a szerk.) kivetettek jelzőket, puhították az üzenetek súlyát, aminek végső soron az a jelentősége, hogy mennyire gyorsan és határozottan kell cselekedni.
Faragó Tibor emlékeztetett arra, hogy vita van a szakértők között az átállás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése ütemét illetően.
Egyesek szerint már most késő, mert gyorsan növekszik az éghajlatváltozás esélye, mások a költségekre és technikai nehézségekre való tekintettel tíz-húsz éves átállást javasolnak. És vannak olyanok is, akik továbbra is kétségbe vonják, hogy az emberiség okozza a problémát - fűzte hozzá a szakértő.Felezni kellene
Faragó Tibor kiemelte, hogy a jelentés részeinek nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan az idei év végén ismét összeülnek a kormányok képviselői, és megtárgyalják, mi legyen a kiotói jegyzőkönyv jövője.
A dokumentum szerint 2012-ig kellene teljesíteniük az aláíró fejlett állomoknak a vállalásukat, azaz öt százalékkal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A jelentés harmadik részét májusban ismertetik majd, amely az éghajlatváltozás megakadályozásának technikai válaszlehetőségeit taglalja.
A KvVM stratégiai főosztályvezetője szerint meg kellene állapodni arról, hogy 2020-ra csökkenjen a világ összkibocsátása, vagyis nem csak a fejlett államoké.
A jelentés első részéből az is világos, hogy 2050-ra a világ összkibocsátását mintegy felével kellene csökkenteni, ha el akarjuk érni, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége ne nőjön tovább a légkörben - hangsúlyozta a szakember.
Faragó Tibor emlékeztetett arra, hogy hamarosan 40 százalékkal lesz nagyobb a légkör szén-dioxid tartalma, mint volt 150 évvel ezelőtt, ezért mindenképpen meg kell húzni egy világos határt, hogy meddig mehet ez így, illetve mikor kell visszafordítani.