A kutatók mágneses stimuláció használatával, egy gyenge mágneses tér segítségével kapcsolták ki ideiglenesen az agy érintett részét. A kísérleti alanyokat ezután egy alkudozásra alapuló feladatnak vetették alá.
Az alkudozóknak egy pénzösszeget kellett elosztaniuk egymás között, oly módon, hogy az egyik felajánlotta a másiknak az összeg egy bizonyos részét, amelyről a másiknak el kellett döntenie: elfogadja-e. Ha nem fogadta el, akkor egyikük sem kapott a pénzből.
A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy a dorsolaterális prefrontális kéreg jobb oldalának elnyomásakor a kísérleti alanyok hajlamosabbak voltak elfogadni az igazságtalanul kisebb összeget is, ahelyett, hogy az alku elutasításával megbüntették volna az igazságtalan ajánlattevőt.
Azok a kísérleti alanyok, akiknél "kikapcsolták" az agy érintett részét, tudatában voltak annak, hogy igazságtalan az ajánlat, de nem tudták kontroll alatt tartani önző impulzusaikat.
Daria Knoch, a Zürichi Egyetem professzora - aki Ernst Fehr közgazdásszal és Alvaro Pascual-Leone harvardi professzorral közösen jegyzi a kísérletről megjelent tanulmányt - azt hangsúlyozta, hogy nem ütközött etikai normákba a kísérlet, mivel annak hatása csak rövid távú volt, és az alanyok beleegyezésüket adták ahhoz.
A kutatók tanulmányukban rámutatnak arra is, hogy az agynak ez a területe csak az életben később fejlődik ki teljesen, ez megmagyarázhatja azt, hogy a kisgyerekre miért annyira jellemző az önző viselkedés.