Ahogy a magma a felszínhez közeledik, a víz buborékokat formál, az olvadt kőzet hőmérséklete pedig 900 Celsius fokról 1.000 fokra melegszik.
Amikor eléri a felszínt, a vízbuborékok és a növekvő hőmérséklet elegye robbanásszerű erővel tör ki, mint amikor az ember kibontja a felrázott pezsgősüveget.
A tudósok az amerikai Mount St. Helens-nél és egy kamcsatkai vulkánnál folytatott kutatásaik során a felszínre került olvadt vulkáni kőzetbe zárt folyadékcseppecskéket vizsgálták.
A víz, valamint a kémiai összetevők mértékéből meg tudták állapítani a magma föld alatti mozgását és állapotát.
Sok buborék egyenlő nagy kitörés
Ha a magma a vulkán alatt nagy nyomás alatt van, akkor sok vizet tartalmaz, és rengeteg buborékot formál.
"A vulkán nyugalmasabb időszakában felszínre került anyag alapján meg tudjuk ítélni, mi zajlik a mélyben, és megjósolhatjuk, mi fog történni. Minél több a buborék, annál nagyobb a robbanási potenciál" - fogalmazott a kutatást vezető Jon Blundy, a Bristoli Egyetem professzora.
A kutatók szerint az új módszert a korábbiakkal - vulkáni gázok és földmozgások vizsgálata - együtt alkalmazva megtalálhatják "a vulkanológia Szent Grálját", és megjósolhatják a pusztító kitöréseket.