Ki ölte meg a dodót?

Infostart
2006. június 9. 12:53
Annak ellenére, hogy a dodó a világ egyik leghíresebb madara, nem sokat tudunk róla. Biztosan csak annyit, hogy kihalt. Pont attól lett híres ugyanis, hogy felfedezése után 80 évvel az utolsó példányt is sikerült elpusztítania az embernek. Most azonban kutatók egy egész dodó-temetőt találtak Mauritius szigetén, és azt remélik: a csontokból végre megtudhatja a világ, hogyan is nézett ki a dodó, hogyan mozgott és mit evett.

Az első dodót egy holland tengerész látta, aki 1598-ban vezetett expedíciót Mauritius szigetére. Heyndrick Dircksz Jolinck hatalmas madárként írta le, amelynek azonban csak akkora szárnya volt, mint a galamboknak, így nem tudott repülni. Nem is volt szüksége rá, hiszen nem volt természetes ragadozója a szigeten.

Ez lett a dodó veszte, hiszen a korlátlan vadászat és élőhelyeinek lerombolása mellett leginkább az Európából behurcolt patkányok és háziállatok vezettek a földön fészkelő madár gyors kihalásához. 1680-ra az utolsó dodó is eltűnt a szigetről. Csak néhány molyrágta kitömött példány maradt meg belőle Európa múzeumaiban.

Csak egy dodó jutott el élve Európába

A leghíresebb az oxfordi dodó volt, amely annyira lebomlott, hogy nagy részét el kellett égetni. Mára csak feje, és egyik lába maradt meg az Oxfordi Egyetem múzeumában. Valószínűleg ez volt az a példány, amely Lewis Caroll dodóját ihlette az Alíz Csodaországban című könyvében, és az egyetlen madár, amely még élve érkezett Európába.

A többi megőrzött példány valószínűleg nem is egyetlen dodó volt, hanem több madár maradványaiból rakták össze. Nem segítenek a korabeli rajzok és festmények sem, amelyek készítése során gyakran elragadta a kreatív hév a művészt, és így kevéssé megbízható ábrázolásnak számítanak.

Nem tudni például, hogy sovány vagy kövér volt a dodó - mindkét változatra van ugyanis utalás. Julian Hume, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója szerint valószínűleg mindkettő igaz lehet: előfordulhat ugyanis, hogy amikor sok volt a táplálék, akkor tartalékolt a dodó, és valóban kövér madár volt. Ha azonban éppen kevés volt az eledel, akkor lesoványodott a madár.

Hogy nézett ki, mit evett, hogyan szaporodott?


A dodót övező rejtélyekre azonban hamarosan fény derülhet, miután brit és holland tudósoknak sikerült egy olyan dodótemetőt találniuk, amelyhez még nem nyúltak a korábbi századok régészei, és így akár teljes dodócsontvázakat is rejthet. Az egykor mocsaras területen az előzetes kutatások alapján olyan jó állapotban őrződtek meg a dodómaradványok, hogy várhatóan DNS-mintát is tudnak majd venni a kutatók.

Az oxfordi dodótól egyébként korábban már vettek DNS-mintát, ami azt a meglepő eredményt hozta, hogy a dodó valójában nem volt más, mint egy hatalmas galamb. Legközelebbi élő rokonai délkelet-ázsiai galambfajok.