A hatodik helyen zárta az öttusaversenyt Marosi Ádám Tokióban, és úgy érzi, kihozta magából a maximumot, főleg azok után, ami az olimpia előtt történt.
„Elégedett vagyok. London után szintén az voltam, mert abban a napban ennyi volt, és most szintén. Különösen örülök, hogy lovaglásban három olimpián összesen egy verőhibával mentem végig. Három héttel ezelőtt majdnem meghaltam, mert fejre estünk a lóval, átesett rajtam, és fejbe is rúgott, majdnem eltörte a nyakamat. Kész szerencse volt, hogy itt lehetek. Nem akartam erről nyilatkozgatni, de ezért volt nyakmerevítő is a nyakamon, amikor mentünk ki a reptérre, mert alig tudtam mozgatni a fejemet, és még így is meg tudtam csinálni a munka végét, úgyhogy tényleg ez volt a maximum.”
Nem akart azon keseregni, hogy a vívása most rosszabbul sikerült. Tokióban 20–15-tel zárt, az idei vb-t 26–9-cel nyerte meg. Hozzátette gyorsan, ha a riói olimpián a mostani vívóteljesítményét hozza, ott ezüstérmes, de felesleges a feltételes mód a sportban.
„Mindig minden valamiért történik, az az esés is volt valamiért, ez a hatodik hely is volt valamiért. Egyáltalán nem fogom ezt föl kudarcként, hanem építkezem belőle.”
Fontosnak nevezte a mentális felkészülést, Balassa Levente sportpszichológussal dolgozott együtt, és az félvegetáriánus étrendváltás is kellett az eredményéhez.
„Rengeteget értem az elmúlt másfél évben, nagyon sokat tanultam magamról” – mondta a harmadik olimpiáján szereplő, 37 éves versenyző.
A folytatásról elárulta, hogy kipróbálja a sport új szisztémáját, de arról még nem kívánt nyilatkozni, hogy 2024-ben Párizsban indul-e.
„Mindent megtettem ezért a sportért, és az is megtett értem mindent. Rengeteget tanultam az öttusából, annak köszönhetem, hogy itt állhatok most. Biztos, hogy odaállok jövőre, csak azért is, hogy a fiatalokat bosszantsam” – tette hozzá mosolyogva.
A 26. helyen végzett Kasza Róbert csalódottan nyilatkozott.
„Nagyon nehéz nap volt. Áprilisban nagyon jó formában versenyeztem, jól sikerült a felkészülés, de aztán fáradásos törés keletkezett a lábamban.
Nyolc hetet készültem az olimpiára, fel voltam készülve fizikálisan és mentálisan is. Hiszek a sorsban, nem ez volt nekem megírva. Küszködtem a vívóteremben, nehéz lovat kaptam, a pisztolyom 16 év után most romlott el – ez egy ilyen sport, technikai, fizikai és mentális egyben. Úgy érzem, én szétdarálhattam magam a felkészülésben.”
A 35 éves világ- és Európa-bajnok azt mondta, nem ilyen versennyel szeretné abbahagyni pályafutását.
„Nagy űr van a fiatalok és közöttünk, szükség van arra, hogy vezetgessük őket az útjukon. Két-három hónapja a dobogókról nem lehetett lerúgni, most pedig a vert mezőnyben szerepelek, nem ilyen versennyel szeretném abbahagyni, hanem felemelt fejjel.”