A spanyol játékvezető, Antonio Mateu Lahoz személye szinte garancia volt a sok sárgára – s nem kellett „csalódnunk”. Ráadásul mind a két válogatott azok közé tartozik, amelyek a múltban – az argentinok elsősorban a hatvanas-hetvenes évek elején, majd a kétezres években, a hollandok a 2006-os és a 2010-es vb-n főleg – durvaságaikkal is kitűntek.
Az Albiceleste most sem finomkodott, de nem maradt adósa az Oranje sem. Mindazonáltal szinte mindenki egyetértett Lionel Messinek a mérkőzés utáni televíziós nyilatkozatával, mely szerint nem volt méltó a játékvezető képessége és teljesítménye a téthez. Az argentin csapatkapitány az eltiltástól félve azt is mondta:
„Nem akarok a játékvezetőről beszélni, mert megbüntethetnek. Nem mondhatom, amit gondolok, de ez a bíró nem nőtt fel ennek a mérkőzésnek a szintjéhez.”
Újra ismételjük, nem finomkodtak a játékosok, de a túlzottan teátrális és a leginkább a saját tekintélyére fókuszáló Mateu Lahoz – ha van ilyen kifejezés – álerélyes volt, nem azokat és nem akkor büntette, amikor kellett volna, elsősorban a saját tekintélyén esett csorbát igyekezett lapokkal korrigálni. Tegyük azt is hozzá: két, az eredményt döntően befolyásoló esetnél, Messi tizenegyesgólja előtt az Acuna elleni szabálytalanságnál, valamint a 90+11. percben a hollandok egyenlítő gólja előtti szabadrúgást megelőző foulnál is jó döntést hozott.
Abban konszenzus van, hogy a sárga lapok száma vb-történelmi világcsúcs, az eddigi rekord is a hollandok egyik mérkőzésén, 2006-ban született:
a „nürnbergi ütközet” néven elhíresült, a portugálok elleni nyolcadddöntőjükön az orosz Valentyin Ivanov játékvezető 16 sárga lapot osztott ki.
A mostani annál több. De akkor még egyszer: mennyi is? A FIFA mérkőzésről szóló beszámolója 12 sárga lapot (négy holland, nyolc argentin) emleget. Ez biztosan kevés, másképpen: ez biztosan csak a pályán lévőknek, a 120+ kb. 15 perc alatt kiosztott sárgák száma.
Kapták a hollandok közül: Jurien Timber (43.), Wout Weghorst (45+2), Memphis Depay (76.), Steven Berghuis (88.). Az argentinok közül: Marcos Acuna (43.), Christian Romero (45.), Lisandro Martinez (76.), Leandro Paredes (89.), Lionel Messi (90+10.), Nicolas Otamendi (90+12.), Gonzalo Montiel (109.), German Pezzella (112.). A megbüntetett dél-amerikaiak közül a korábbi mérkőzésekről Acunának és Montielnek is volt már sárgája, ők nem játszhatnak az elődöntőben.
De vissza az alapszámításhoz: 12 sárga lapnál tartunk. Volt még hat… Kapott a kispadon az argentin stábból a pályaedző Walter Samuel (korábbi világklasszis védő, 31.), valamint Lionel Scaloni szövetségi kapitány (90.). A hollandok közül a már lecserélt Steven Bergwijn (91.). Akkor most tizenötnél tartunk.
A tizenegyespárbajban ritkaság a színes lappal való fegyelmezés, Antonio Mateu Lahoz most kiosztott négyet. Három sárgát és egy pirosat. A holland Denzel Dumfries előbb kapott egy sárgát, majd utána még egyet, amikor le akarta birkózni a teljes argentin csapatot. A második sárgáért piros is járt neki. S egy még hiányzik, azt, már ugyancsak az utolsó tizenegyes után, a hollandok gyerekképű ifjú csatára, Noa Lang kapta.
A vége: tizenkilenc lap, ebből tizenhét „sima” sárga, egy második sárga, s egy abból következő piros. Ez az új vb-csúcs. S beírhatjuk a történelemkönyvekbe az új fejezetcímet: „A luszaili ütközet”.