Szokatlan időben lesz ez a világbajnokság, szokatlan helyen, nagyon furcsa körülményrendszerben. Mennyire lesz rendhagyó a játékosok szempontjából és akár az eredmény szempontjából ez torna?
Kemény Dénes: Szerintem, amikor egy sportoló nekifog a versenynek, azaz kifut a futballista a pályára, minden megszűnik. Emlékezzünk vissza, hogy amikor covidos időszakban teljesen üres stadionokban játszottak, kamu hangszórókkal rendes futballmeccseket produkáltak. Biztos vagyok benne, hogy nyilván érzi a különbséget a futballista, hogy ott 80 ezer néző van vagy senki, vagy hogy most ő egy iszlám vallási kultúra közegében van az edzőtáborban meg a mérkőzésen, észreveszi, de a meccs alatt semmi más nem érdekli, a társa, az ellenfél, illetőleg remélhetőleg még a labda is.
Dénes Tamás: Ez nyilván egy különleges világbajnokság lesz, az ütemezése miatt is, a szokott felkészülés most nem volt a csapatoknál, máskor három hétre elmentek a világ-, vagy Európa-bajnokság előtt, még a hétvégén is bajnoki mérkőzéseket játszottak jó néhány országban, nincs közös felkészülés. Az egy következő kérdés, hogy a sérülésveszélynek mennyiben vannak jobban kitéve a játékosok, illetőleg nyilván majd készülnek arról összeállítások, hogy mennyivel több sérült játékos nem tud részt venni a tornán, mint korábban. Majdnem minden csapatnál akad olyan futballista, akinek, olyan sérülése, kisebb húzódása van, ami három hét alatt nyilván elmúlna, hogyha lenne szünet a világbajnokság előtt, most nem lesz. A körülmények, persze, bizonyos szempontból, nyilván extrémek lesznek. Amikor 2010-ben megkapta a rendezési jogot Katar, egyébként talán kevésbé emlékszünk már rá, hogy akkor az oroszokkal együtt, azonos napon kapta meg a két ország a rendezési jogot, Sepp Blatter volt a FIFA elnöke. Csak azért mondom ezt, mert az elmúlt napokban finoman szólva is érdekes nyilatkozatokat tett arról, hogy, hogy nem kellett volna Katarnak odaítélni a világbajnokság rendezési jogát, egyébként egy általa vezetett testületnek. Arról volt szó, hogy légkondicionáltak lesznek a stadionok és hogy a magas hőmérsékletet ezzel ellensúlyozzák. Nem légkondicionáltak vagy részben légkondicionáltak a stadionok, de nyitott pályákon játszanak majd, ezért nem tudom, hogy a hőmérséklet mennyire befolyásolja a találkozókat. Az biztos, hogy nagyon sokkal melegebb, mint Mexikóban volt 1986-ban, nem lesz. Általában az ázsiai helyszín szerintem az eredményeket illetően ad némi bizonytalanságot, de hát egyszer volt eddig Ázsiában világbajnokság, 2002-ben, amikor Dél-Korea és Japán rendezett, és akkor a brazilok tulajdonképpen minden idők egyik legnagyobb menetelését bemutatva nyertek. Egyébként az elmúlt időszakban a világbajnokságokon az európai válogatottak fölénye érvényesült, ami a világbajnoki címeket illeti.
Egy edzőnek van-e plusz feladata egy olyan helyzetben, amikor nincs érdemi felkészülés, vasárnap még bajnoki meccset játszik sok játékos, vagy akár szombaton és aztán nyolc-tíz nappal később pedig már a világbajnokságon kell pályára lépni? Tehát nincsen igazi összetartás, nincsen egy rendes alapozás és még sok minden más sem.
Kemény Dénes: Én őszintén szólva a háromhetes, előbb említett felkészülést is mókásnak tartom, mert más csapatjátékokban az legalább hat hét, de inkább 8-10 hét. Ennyire szükség van, azért, hogy tényleg összeálljon a taktikai rendszer és minden egyéb, ebből látszik, hogy a foci egy teljesen másfajta játék és könnyebb ott adaptálódni egymáshoz a futballistáknak.
Idő sincsen nyolc-tíz héten át felkészülni.
Kemény Dénes: Nincs is idő, de erre azt a klasszikust tudom mondani, 1978-ban Argentínában volt a világbajnokság és a hollandok beköltöztek a három csoportmérkőzést követően a kiesett skótok szállodájába és órákon keresztül az üres whiskys- meg sörösüvegeket hordták el a szobákból. Tudniillik a skótok egy normális angol bajnokságot követően olyannyira nem foglalkoztak ezzel a háromhetes felkészüléssel, hogy gyakorlatilag csak pihentették a játékosokat, mert akkora munka volt bennük, hogy a frissesség irányába mozdultak az edzések, illetőleg nem törődtek azzal sem az edzők, hogy a játékosok egyébként megisznak egy whiskyt vagy megisznak egy sört.
Dénes Tamás: Vagy kettőt.
Kemény Dénes: Vagy kettőt, mert az volt a lényeg, hogy jókedvvel és azzal a munkával, ami benne volt tíz hónap után a lábukban, játsszanak minél jobban. Egyébként kiestek három meccs után, de csak gólkülönbségen múlt ez, éppen a hollandokkal szemben, tehát abszolút versenyképes csapat volt így. Nem azt mondom, hogy ezt a tíz napot tényleg én is a Riviérán tölteném vagy a Kanári-szigeteken a csapatommal, hogyha én lennék egy szövetségi kapitány, de lehet, hogy ebben a tíz napban dolgozni, háromnaponkénti meccseket követően, tényleg felesleges. Minimális gyakorlás, frissítés, és aztán lesz, ami lesz.
Ráadásul el is kell utazni, meg is kell szokni a körülményeket.
Dénes Tamás: Ami a civil körülményeket illeti Katarban, szerintem ketté kell bontani a kérdést. Az egyik a játékosoké, akik meggyőződésem szerint semmit nem fognak érezni a civil körülményekből, laknak a szállodában vagy az edzőtáborban vagy ami van nekik, odaviszik őket a meccsre, vissza, kész. Lehet, hogy a városba sem mennek ki. A nézők, a szurkolók számára az egy új helyzet lesz, nyilván, egyébként úgy tudom, hogy a vb egyik főszponzora egy sörös cég, engedélyt kapott arra, hogy bizonyos helyeken a pályán, a stadionon kívül árusítson sört. A szurkolóknak az egyéb, politikai tartalmú dolgokkal tanácsos nem foglalkozni.
Nyilván egy hónapot gyakorlatilag majdnem bármilyen körülményrendszerben egy profi sportolónak ki kell tudnia bírni, de azért tegyük hozzá, a világbajnok óriási stressz.
Dénes Tamás: Bocsánat, csak annyit szerettem volna az előző kérdéshez hozzátenni, hogy szerintem Jürgen Kloppnak messzemenően igaza volt azzal, hogy a futballistákat hagyják békén, tehát ne kérjenek tőlük politikai nyilatkozatokat, nem ez a dolguk, nem azért mennek oda, megvannak arra az emberek, akik beszéljenek. Emlékszem, az 1978-as világbajnokság előtt Sepp Majer még egy-két játékost tett az argentin junta ellen néhány elítélő nyilatkozatot, nem az ő dolguk, ezeknek a játékosoknak nem dolga, hogy ezzel foglalkozzanak.
Kemény Dénes: Mi még a magyarországi politikai mindennapok versengéséből is kimaradtunk, mert a magyar vízilabda-válogatottnak minden magyar ember szurkolt és mi nem akartunk feleslegesen bizonyos szurkolókkal szemben antipatikussá válni, pedig mindenkinek megvolt a véleménye a mindennapos politikai dolgokról a játékosok közül, de privát, magán…
Ugye, ez a 2004-es athéni olimpián lehetett a legélesebb, amikor a magyar belpolitikai helyzet éppen olyan volt.
Kemény Dénes: Kimentünk, volt egy miniszterelnök, mire hazajöttünk, volt egy másik, de mi közben megnyertük az olimpiát, úgyhogy tettük a dolgunkat, és az összes magyar szurkolónak okoztunk ezzel örömet, függetlenül attól, hogy ki, melyik politikai oldallal szimpatizált.
A világbajnokságokat nyári körülmények között szokták rendezni, bár nyilván nem mindegy, hogy, mondjuk, Szentpéterváron kell meccset játszani vagy éppen Dél-Spanyolországban. Most is nyári idő lesz, ha a sérülésveszélyt nézzük, akkor talán ez nem annyira vészes, inkább ugye a szívnek, a keringésnek lehet megterhelő, de a játékosok valószínűleg erre is fel vannak erre készülve. Az időjárási körülmények kinek kedvezhetnek? Egyáltalán mennyire lehet rájuk készülni?
Kemény Dénes: Az előbb fölmerült, hogy 8-9 nap alatt inkább a frissítés, mint egy komoly munka szükséges, ugyanezt tudom mondani magára a világbajnokság menetére. Hogyha ilyen hőmérsékleti hatások lesznek, akár edzésen, akár mérkőzésen, akkor még inkább folyamatosan ügyelni kell arra, hogy a játékosok fittsége magas szinten maradjon. Olyan szintű tudományos háttér van, nemrégiben napvilágra került egy budapesti Nemzetek Ligája-mérkőzést követően az olaszok által készített taktikai terv, ami a Révai Lexikonnak lehetne az egyik kötete, és ez csak taktika, most akkor gondoljuk el, hogy a sportanalitika milyen tudományos hátteret ad, úgyhogy én ettől nem tartok. Nyilvánvaló, hogy abból fog mindenki főzni, amit a klubban a játékosa elvégzett, és azt próbálja a csapat érdekében az edző, a stáb kihasználni.
Dénes Tamás: Az időjárás szerintem például a szurkolókat befolyásolhatja, nem Katarban, hanem Magyarországon. Az elmúlt időszakban hozzászoktunk már ahhoz, hogy a szurkolók nagy része itt Budapesten vagy az ország más területein kivetítőkön, vendéglátóipari egységekben nézi a tornát. Most ez valószínűleg nem lesz, mert nem tudom, hogy decemberben milyen idő lesz, lehet, hogy jó, de kevés kiülős helyet töltenek majd meg.
Vízilabdában is előfordul, hogy nem minden évben ugyanakkor vannak a legfontosabb versenyek, akár világ-, akár Európa-bajnokságok, de azért ugye labdarúgásban eddig hozzászokhattunk ahhoz, hogy június-júliusban van az Európa-bajnokság és a világbajnokság is. Most ez az esemény gyakorlatilag a klubszezon egyharmadánál vagy kicsivel egyharmada után lesz Katarban. Mennyire kell erre adott esetben külön fejben felkészíteni a játékosokat vagy ezen akár már a korábbi válogatott összetartások, meccsek idején túl kellett esniük a csapatoknak?
Kemény Dénes: Azt tapasztaltam a saját csapatomnál is sokszor, hogy egy kicsit vérátömlesztés jellege van, amikor a klubszezon kellős közepén te odakerülsz a válogatotthoz. Amikor én tartottam a szombati klubmeccsek kellős közepén, hétfőn, kedden edzéseket, nagy örömmel jöttek, mert az a monotónia, ami a klubban van, megtörik. Találkoznak barátokkal, hirtelen elkezdenek rivalizálni egy közös csapaton belül, az, aki, mondjuk, egy úszóedzésen a klubjában kényelmesen ott úszik az élen és újból meg újból jól teljesít láthatólag, az itt lehet, hogy az ötödik-hatodik lesz ugyanazon az úszóedzésen a társak között, akkor szeretne valakit esetleg megelőzni. Amikor nem támogatták a klubedzők, hogy én tartsam ezeket a hétfő-keddi edzéseket gyengébbekké váltak a nemzetközi kupaszerepléseik, mert a válogatott játékosok kevésbé nyújtottak jót, mint akkor, amikor tudtak a válogatottban is edzeni, majd, mondjuk, szerdától a klubjukban. Szerintem a játékosok most örülni fognak és az első mérkőzéseken mindenki boldogabban fog játszani a nemzeti csapatban, más társakkal, új impulzust kapnak.
A visszatérés lesz nehezebb?
Dénes Tamás: Ez is nagyon érdekes dolog lesz, hogy mert általában a nagy tornák után van egy két-háromhetes szabadság, most pedig gyakorlatilag rögtön vissza kell menni. Angliában december 26-án, a boxing day-en már játszanak bajnoki mérkőzéseket.
Nyolc nap van a vb-döntő után.
Dénes Tamás: Persze lehet, hogy nekik több is lesz.
Kemény Dénes: Az angol játékosoknak talán, de simán lesz a döntőben jó néhány játékos, aki az angol Premier League-ben érdekelt.
Dénes Tamás: Biztos. A Premier League adja a legtöbb játékost a világbajnoki keretekbe. S még nagyobb a szám, ha idevesszük az angol második osztályból beválogatottakat is.
Ha a klubszezonra tekintünk, a Napoli és az Arsenal erőn felül jól szerepelt, nekik mekkora érvágás, hogy pont most következik egy gyakorlatilag másfél hónapos szünet?
Kemény Dénes: Nem örülnék a klubedzők helyében. Ha valaki elkapja a fonalat, de jön egy szünet, akkor újra ugyanebbe a stádiumba kell majd hozni a csapatot, vagy sikerül, vagy nem.
Dénes Tamás: A Napolinál maradva, volt már olyan a Juventus hosszú győzelmi szériájában, hogy a Napoli nagyon jól kezdte a bajnoki szezont, és aztán a Juventus lett a bajnok. Azt, hogy meddig tart ez a sorozata a Napolinak, nem tudom, a nyolcpontos előny, ami most van, az elég sok azért az olasz futballban.
Ami az Arsenalt illeti, mindenki azt mondja, hogy a Manchester City a bajnokság favoritja változatlanul, de az Arsenalnak egy olyan helyzetből kellett visszakapaszkodnia, amikor évekig nem szerepelhetett a Bajnokok Ligájában, most is az Európa-ligában játszik, igaz, annak az egyik esélyese.
Dénes Tamás: A Manchester City szerintem az előző években is minden sorozatban favorit volt, aztán a nemzetközi porondon nem tudott nyerni, az angol bajnokságban többnyire igen. Ehhez képest még leigazolta Erling Haalandot a nyáron, ezután valóban azt gondoltam én is, hogy a Manchester Citynek nagyszerű szezonja lesz. Az, hogy az Arsenal erején felül vagy várakozáson felül jól szerepel, nyilvánvaló, én azt gondolom, hogy az Arsenal számára tényleg nem jön jól ez a világbajnokság.
Mennyit von le a világbajnokság értékéből, hogy a világ jelenlegi legértékesebb játékosa az előbb is említett Erling Haaland nem lesz ott? Vízilabdában az szinte elképzelhetetlen, hogy egy olimpián ne legyen ott a legértékesebb, legjobb játékos.
Dénes Tamás: Dénesnek volt olyan tornája, ahol, mondjuk, Benedek Tibor nem volt ott.
Kemény Dénes: Tibi úgy nem volt ott a firenzei Eb-n és után a sydney-i világkupán, hogy a csapat ellenben ott volt. Akkor nyilatkozta Ratko Rudić, amikor megkérdezték a firenzei Eb-t megelőző napon, hogy szerinte nem előny-e az ellenfeleknek, hogy a magyar csapatban Tibor nem lesz ott, mert a csapat győz vagy a csapat veszít. Tibi a legjobb formában lévő játékosunk volt, de amennyire hiányzott szakmailag a játéka, annyi plusz motivációt kapott az összes játszó játékos, hogy pótoljuk, és sikerült megnyerni mind a két eseményt
Dénes Tamás: Például George Best soha nem játszott világbajnokságon, a hatvanas évek egyik legjobb játékosa volt, a Manchester United csatára. Az 1978-as argentínai világbajnokság már többször szóba került, ugye 1977-ben Allan Simonsen, a dánok játékosa volt, az aranylabdás, s nem volt ott a vb-n, 1978-ban az angolok nem voltak kint a világbajnokságon, Kevin Keegan nem tudott vb-re menni akkor.
Kemény Dénes: De én a Ryan Giggsre sem emlékszem, hogy játszott volna világversenyen, és a világ egyik legjobb labdarúgója volt. Mert walesi volt. Most a Bale és a Ramsey játszanak, mert kijuttatták a csapatot a világversenyekre.
Ki jelenleg a világ legjobb játékosa?
Dénes Tamás: Karim Benzema az aranylabdás. Ettől függetlenül szerintem egyet nem lehet mondani, hiszen milyen szempontból legjobb? Persze, a csatár nyeri meg a meccset, meg aki a gólokat rúgja, de ettől még, ha rossz a kapus, nem fogod megnyerni a meccset, legfeljebb a sztárcsatárod rúg három gólt, te meg kapsz hátul négyet. Luka Modrićot választották, például az előző világbajnokság legjobbjává, aztán vagy ő volt, vagy nem. Én ebben nem vagyok teljesen biztos, hogy ő volt.
A Messi-, Ronaldo-korszakon túl vagyunk? Vagy még őket is lehet választani?
Dénes Tamás: Lehet választani, persze, egyébként szerintem Messi bármelyik meccset meg tudja nyerni, ha éppen kijön neki a lépés.
Más szerepkörben egy picit, mint, mondjuk, 8-10 éve.
Dénes Tamás: Igen, de az argentinok legutóbb a Finalissimában, amit az olaszokkal játszottak, Dél-Amerika bajnoka az Európa-bajnokkal, nagyon meggyőzően futballoztak, meg egyébként is, Messi az Messi. Az egy érdekes vonulat a futballban szerintem, hogy például az Aranylabda-szavazáson, és Messi és Ronaldo nem is volt benne az élmezőnyben, csak 30 fölötti játékos volt az első ötben. Karim Benzema a legidősebb aranylabdás Stanley Matthews óta, aki gyakorlatilag 1956-ban életműdíjként kapta meg ezt a díjat. Lewandovski azért benne van jól a harmincban, meg ott van Messi, ott van Benzema, s lehetne még a neveket mondani. A braziloknál a 39 éves Dani Alves és a 38 éves Thiago Silva kerettag lett.
Benzemára visszatérve, mennyire lehet meghatározó egy játékos karrierjében, ha benő a feje lágya, kimaradnak a botrányok, benne van-e az a pakliban, hogy, mondjuk, az élettant kicsit meghazudtolva, akár a pályafutása utolsó harmadában kerülhet a csúcsra?
Kemény Dénes: Ha a botrányokat félretesszük, az teljesen normális, hogy a játékosoknak a legjobb időszaka 24-25 éves kor körül érkezik meg. Még fizikailag tökéletes állapotban vannak, már nemcsak tehetségesek, hanem a tudásuk is magas szintű, és erre még fokozatosan rakódik rá tapasztalat. Tehát az, hogy harminc fölött valaki élete legjobb formáját futja vagy akkor kap egy olyan elismerést, amit előzőleg nem kapott meg, az egyáltalán nem abnormális. Beszéltünk már a sporttudományos háttérről. Manapság egy 32 éves játékost úgy föl tudnak készíteni fizikailag, minthogyha 22 lenne, ezzel semmi probléma nincsen. Benzema esetében nyilvánvaló, hogy olyan helyzetbe került, hogy ténylegesen minden kijöhessen belőle, amit tud, akár az előkészítésben, akár a befejezésben.
Dénes Tamás: Egyszerűen ő lett az első számú játékos a Madridban, Cristiano Ronaldo távozása után. A franciák nagyon érdekes összehasonlításokat tettek a 2002-es világbajnokság és a mostani között. Ez a két ázsiai rendezésű világbajnokság, a franciák oda is címvédőként mentek, de az nagyon rosszul sikerült, úgyhogy egy kicsit tartanak ettől a világbajnokságtól.
Borzalmas volt a kezdés, és aztán nem sikerült javítani.
Dénes Tamás: Igen, a borzalmas kezdés után sikerült még lejjebb menni. Az volt az a torna, amely előtt Zinédine Zidane-nak megszületett a harmadik gyereke, nem is akart elmenni, húzódása volt, ült a padon. Most Benzema nem teljesen egészséges, tehát a két hasonló társadalmi és etnikai gyökerű játékost is összehasonlítják ilyen szempontból. Azt mondják, akkor Zidane volt a világ legjobbja, most Benzema, szóval van ilyen, de ezek azért igazából inkább csak sztorik meg a bulvár, abból, hogy 2002-ben mi volt, semmilyen következtetést nem lehet levonni a mostani várható történésekről.
Az első számú sztár Kylian Mbappé is lehet?
Dénes Tamás: Persze, éppen ámultam a franciák csatársorán, ha megnézi azt a hat-hét játékost az ember, aki a keretben van, Benzema, Griezmann és Mbappé, mondjuk, az első három, de ott van Giroud is, akit bármikor be lehet tenni, mint hajdanán Zámbó Sándort az Újpestbe a 36. születésnapja után: beállt 15 percre és megnyerte a meccset. Egyébként az egy jó kérdés, hogy a bőség zavara nem okozhat-e gondot egy szövetségi kapitánynak az adott nagy tornán?
Kemény Dénes: Biztos, hogy okozhat, különösen labdarúgás esetében, ahol lényegesen magasabb az egó. Egyszer Sir Alex mondta nekem, hogy kevésbé van meg a labdarúgókban a közösségi érzés, mint más csapatsportágakban, ezt mondta úgy, hogy labdarúgókkal dolgozott, és ezt a problémát vezetőként nyilván kezelnie kellett. Én ezért is gondolom, meg több minden oknál fogva, hogy Messit nem szabad leírni, eddig sem az a fajta játékos volt, aki a hátára vette a pályát. Nem az a fajta játékos volt, aki csak akkor játszott jól, ha belőtte azt a két-három gólt, ennélfogva, ha ott van egy félidőt vagy egy másfél félidőt ebben az argentin csapatban, amelyik azért tud futballozni és ha kétszer-háromszor hozzá kerül a labda, egy 1-0-ra, egy 2-0-ra bármikor képes lesz nyerni vele a csapat, akár ő rúgja, akár rúgatja. Ezt meg tudta csinálni huszonévesen, ezt meg tudja csinálni harmincvalahány évesen is, ez benne van. Ő is lehet a vb aduásza.
Dénes Tamás: Azért a torna igazából az egyenes kieséses szakaszban fog kezdődni. Fura dolog, hogy rengeteg mérkőzést játszanak a vb-n, összesen hatvannégyet, ezekből negyvennyolc a csoportszakaszban, de annak a végén még sehol sem vagyunk. Nyilván tudunk egy-két kirívó példát mondani, a németek, például 2018-ban, amikor egy csapat a csoportmeccsek alatt már összezuhant és nem tudott továbbjutni, de azért nagy valószínűséggel ez a hat-hét csapat, amelyiket mi favoritnak gondolunk a világbajnoki címre akár, az ott lesz a 16 között, ott kezdődik majd a tánc.
A franciákról már beszéltünk érdemben, a legtöbben mégis a brazilokat tartják a fő esélyesnek. Ott is megvan a bőség zavara. A franciák vagy a brazilok a legesélyesebbek?
Dénes Tamás: Én abban nőttem fel, ha futball-vb, akkor a brazilok mindig esélyesek. Ám 2002 óta nem tudnak nyerni, pedig 2006-ban tényleg csúcsfavoritok voltak. Az előző évek világbajnokságait tekintve azt tudtuk mondani, hogy azért annyi változás történt a világfutballban, hogy ameddig 2002-ig vagy talán 2006-ig bezárólag az aktuális világélmezőnyben minden poszton ott volt brazil, mondjuk, az első négy-ötben, talán most ez nincs így. Az én számomra a brazil válogatott kapcsán a legnagyobb kérdés az, hogy a hasonló poszton játszó Neymart és Vinícius Juniort hogyan tudja együtt berakni Tite a csapatba. Nyilván meg fogja oldani.
Be kell, nem? Vagy kihagyható?
Dénes Tamás: Nem hiszem, hogy kihagyható lenne bármelyik is, de azért Dénes, bár még fiatalember, nyilván emlékszik a hatvanas évekre, Gianni Rivera és Sandro Mazzola esetére.
Kemény Dénes: Staféta, úgy hívják az olaszok.
Dénes Tamás: Így van, együtt szinte soha nem játszatták őket.
Kemény Dénes: A Staféta, egy félidő, egy félidő.
Dénes Tamás: Így. Úgyhogy ilyen azért van. De a brazilokra visszatérve, ha a játékosállományukat nézzük, bármikor, bármeddig elmehetnek.
Mennyire tűnhetnek fel játékosok egy ilyen világbajnokságon? Számíthatunk-e arra, hogy lesznek-e olyan sztárrá váló tehetségek, akiknek egy ilyen különleges világbajnokság okozhat áttörést?
Dénes Tamás: Minden világbajnokságon vannak felfedezettek, ugyanakkor azért ez a mezőny, és szűkíteném az európai és a dél-amerikai csapatok játékosaira, annyira szem előtt van az európai topbajnokságokban és a Bajnokok Ligájában adott esetben, hogy arra nem számítok, hogy lesz olyan csillag, akiről még soha nem hallottunk. Amikor még a Magyar Televízió évente közvetített egy vagy két külföldi mérkőzést, akkor bizony rá-rácsodálkoztunk, hogy Jézusom, ez kicsoda, felfedeztünk kiváló játékosokat. Még Teofilo Cubillas is olyan volt az 1978-as tornán, jó, persze, játszott a hetvenes években, már tudtuk, hogy perui, de rácsodálkoztunk: ilyen futballista és nem brazil? De lesznek azért kiugró fiatal játékosok, az nyilvánvaló, hogy ha most fölírnánk, hogy kit gondolunk a vb álomcsapatába, abban biztos, hogy lenne hibapont.
Kemény Dénes: Szerintem van esély arra, hogy megismerünk olyat, akinek nem tudjuk a nevét, mert van egy réteg a világbajnokságon a csapatok között, egy réteg, akit kevésbé ismerünk. Az ázsiaiak, afrikaiak közül nem okvetlenül játszik mindenki európai sztárcsapatban, ennélfogva ott látok esélyt, hogy egy-két játékos berúgja az ajtót, meglátjuk.
Hogyan lehet fenntartani a fókuszt, a koncentrációt négy héten át? Mekkora feladat ez egy edzői stábnak?
Kemény Dénes: Itt az jöhet a segítségükre az edzőknek a nagy csapatoknál, amit az előbb negatívumként említettünk, ez a közösségi érzés valamilyen szintű hiánya, mert törvényszerű, hogy lesznek megbántott játékosok az első meccseket követően. Nagy csapatok olyan szinten vannak tele világsztárokkal a keretben, hogy automatikusan lesznek erős egójú, nagyszerű futballisták, akik kevés játékpercet kapnak. Erre tud aztán az edző támaszkodni. Van a játékosban egy erős belső tűz, ami nem tudott kikerülni belőle, ilyen játékost, ha te beteszel később, az biztos, hogy meg akarja mutatni, hogy az edzőnek nem volt igaza abban, hogy korábban nem játszatta. Ügyesen kell csinálni és úgy, mintha nem szándékosan csinálnád.
Dénes Tamás: Nagyon nagy szerepe van szerintem a szakmai stábnak meg a kapitányoknak ebben, négy hétig össze vannak zárva, ez azért ritkán szokott jól elsülni, ez az egyik. A másik, ha például a franciákat nézem, nekem nagy kedvenceim a franciák, 2010-ben úgy összevesztek a világbajnokság alatt, hogy hazazavarták a csapat egy részét már a meccsek alatt. A legutóbb, amikor nyertek Oroszországban, akkor is összevesztek, aztán az Eb alatt meg Rabiot-nak az édesanyja, aki a játékos menedzsere, mondott mindenfajta csúnya dolgokat, meg a tribünön is.
És még ott sem volt Benzema.
Dénes Tamás: És még ott sem volt Benzema. A horvátoknál, a másik világbajnoki döntősnél, nem akart beállni csereként Nikola Kalinić az első mérkőzésen, aztán azt mondta, hogy akkor ő inkább hazamegy, szóval ilyen van, Dalić azóta sem hívja egyébként helyesen. Azt tudom mondani, hogy mi a csapatokon belüli vagy a kereteken belüli feszültségeknek az egytizedét sem tudjuk a nyilvánosság előtt, valójában sokkal több konfliktus történik.
Hogyan működik ez egy csapatnál? Nyilván vannak feszültségek, nyilván nem kell mindent a sajtónak elmondani. Hogyan lehet belül kezelni?
Kemény Dénes: Vannak azok a feszültségek, amelyek kártékonyak tudnak lenni, azokat mindenképpen vissza kell fogni és vannak azok a feszültségek, az előbb utaltam rá, ez a ki nem fejezhető belső tűz, amit meg ki kell használni. Szintén Sir Alexnél láttam, hogy három egymást követő mérkőzésen nagyszerűen játszott egy játékos, jött a negyedik és a lelátóra küldte, mert megelőzte azt, hogy a játékos úgy érezze, hogy ez magától megy. Ráadásul volt a keretben egy másik játékos, aki beállt és meg akarta rögtön mutatni, hogy én is tudok ugyanolyan jól játszani. Aztán amikor a nagyszerű formában lévő játékost újra betette, az az összes keserűségével, hogy lelátóról kellett meccset nézzen, újra meg akarta mutatni, hogy ő miért való a kezdőbe. Tehát ezzel folyamatosan játszani kell. Kicsit más, mint a vízilabda, mert ott tizenhárman vagyunk, tizenhárom játékos játszik minden meccsen.
Itt kétszer annyian egy keretben.
Kemény Dénes: Így van, és gyakorlatilag az a feszültség, ami a csapaton belül van, az eltemetheti a csapatot, de ha ügyesen használod, akkor megnyered a vb-t.
Dénes Tamás: A futball-vb-ken, nagy tornákon létezik az, hogy, mondjuk, a harmadik csoportmeccs eredménye már mindegy, már továbbjutottunk. Van olyan kapitány, amelyik kihasználja ezt és addig nem játszó játékosokat beteszi, hogy ők is szokják a légkört, más meg azt mondja, hogy ez nem jó, mert megtöri a csapatnak a lendületét.
Kemény Dénes: Én, például, Sydneyben az volt az első olimpia, amit sikerült megnyernünk, a Szécsit azért raktam be a csoportmeccsre, mert egyértelműen a Kósz Zoli volt az első kapus, hogyha később úgy alakulna, hogy szükség van rá, ne az legyen az első meccse, és végül szükség lett az elődöntőben rá. Tűzbe kell hozni játékost, mert ha nagy baj van és akkor teszed be először, egy negyeddöntőben vagy elődöntőben, húsz perccel a meccs vége előtt, akkor lehet, hogy annak a játékosnak hiányzik, hogy megérezze az egésznek a szagát, hogy így mondjam. Tehát én mindenképpen valamilyen szinten tűzben tartanám a játékosokat. Én inkább más oldalt mondanék, nekem nem nagyon tetszik, amikor kiküldik a B csapatot, mert már továbbjutottak, és ezzel befolyásolják a második továbbjutónak a kilétét. Rendben van, hogy azt mondja ilyenkor az edző, hogy én a saját érdekemet nézem, ez mégiscsak sport, és hogyha te a legerősebb csapatoddal megvertél valakit, utána ne kapjál ki annak a riválisától egy B csapattal.
Beszéljünk még az esélyesekről, mondtuk, hogy a francia, brazil párost tartják a favoritnak a fogadóirodák, de azért a belgák, a hollandok, az angolok, a spanyolok, a portugálok, az argentinok, jó néhány csapatot felsoroltam, is reménykednek a dobogóra kerülésben. Ezek közül valaki odaérhet a csúcsra?
Dénes Tamás: A tippelés azért nehéz, mert a meglepetésfaktort nem tudom kalkulálni. A horvátok 2018-ban világbajnoki döntőt játszottak, úgy hogy két tizenegyespárbajt nyertek meg, ami szinte példátlan a futball vb-k történetében. 1990-ben az argentinok is úgy mentek be a döntőbe, hogy két tizenegyespárbajt megnyertek. Annyira kiszámíthatatlan a miliő, hogy nagyon nehéz azt mondani, hogy ez vagy amaz jó lesz. A portugálokra nagyon kíváncsi vagyok, nagyon erős a játékosállományuk, de Cristiano Ronaldónak a szerepét én egyelőre nem látom. Azt mondják, és ez nyilván így van, hogy Fernando Santosnál ő alapember, ez nyilván így lesz, ugyanakkor a Juventusnál és a Manchester Unitednél is azt látta az ember az elmúlt időszakban, hogy noha a mostani szezon előttig ő volt a leggólerősebb játékos, de igazából lehet, hogyha nem játszott volna, még több gólt szerez a csapata. A játékosállományuk nagyon erős, még akkor is, hogyha vannak a portugáloknál is sérültek. A belgáknak, szerintem, ezt a generációt tekintve a mostani az utolsó esélyük arra, hogy valami nagyot tegyenek. Az angolokat biztos, hogy nem lehet leírni. Olvastam most a napokban talán a BBC-n, Alan Shearernek a nyilatkozatát, hogy nem is tudom, talán a negyeddöntőbe vagy a nyolcaddöntőbe gondolja az angol csapatot, de itt az a kérdés, hogy melyik angol csapatot látjuk. Mert ha azt, amelyiket Wolverhamptonban, a magyarok ellen, akkor nem mennek a nyolcaddöntőbe. Ha azt látjuk, amelyiket, mondjuk, az Európa-bajnokságon és nemcsak a hazai környezet miatt, az egy új helyzet.
Kemény Dénes: Én az argentinokat gondolom, egyrészt dél-amerikai táncoslábú focit játszanak, másrészt borzasztó konkrétak, tehát hogyha kell, akkor odalépnek, hogyha kell, akkor eldugják a labdát, hogyha kell, akkor támadnak. Én már az 1974-es vb óta, az előbb említettük a régebbi dolgokat, nagyon-nagyon felnéztem rájuk és tulajdonképpen majdhogynem bizonyos szemszögből a brazilokhoz képest is konkrétabbak, miközben technikailag ugyanolyan képzettek, mint az összes többi dél-amerikai csapat. A belgák szerintem, annak ellenére, hogy borzasztóan tetszett nekem az oroszországi vb-n, amit nyújtottak, és ott akár ad absurdum, nyerhettek volna, képesek lettek volna rá, szerintem már leszálló ágban vannak.