Nyitókép: Laurence Griffiths/Getty Images

Július 11. az olaszok napja, az angolok meg nem tudnak tizenegyest lőni

Infostart
2021. július 12. 06:00
1982. július 11-én Olaszország világbajnoki címet nyert, 2021. július 11-én Európa-bajnok lett. Harminckilenc éve az összesen 112 válogatottságig jutó Dino Zoff vehette át a serleget, most pedig a döntőben a válogatottság tekintetében a legendás kapust beérő Giorgio Chiellini vehette át a serleget.

Az olasz csapat nem jutott el a legutóbbi, 2018-as világbajnokságra, de utána Roberto Mancinivel nagy útra lépett, sorozatban harmincnegyedik veretlen mérkőzésén felült az európai labdarúgás trónjára.

1968 után, története során másodszor lett Európa bajnoka a Squadra Azzurra, amely mindhárom csoportmérkőzését megnyerte, majd az egyenes kieséses szakaszban négy mérkőzéséből hármon hosszabbításra, kettőn pedig tizenegyespárbajra is kényszerült, s mindegyikből jól jött ki.

Az Európa-bajnokságok történetében először tudott megnyerni egy csapat két egymást követő „szétlövést”, s azzal Európa-bajnok lett. A torna legjobbjának választott Gianluigi Donnarumma, aki az előttünk álló héten minden bizonnyal a Paris Saint-Germain játékosa lesz, a spanyolok és az angolok ellen is a párbaj hőse lett, a két tizenegyes-párbajban három lövést ártalmatlanított.

Az első kapus, aki megkapta az Európa-bajnokság legjobbjának járó elismerést.

Az olasz válogatott négyszeres világbajnok és kétszeres Európa-bajnok immár, csak a németek nyertek többet e nagy tornákból összesen, hetet.

It is coming to Rome, énekelték az olaszok, hazaviszik a serleget. Giorgio Chiellini lett minden idők legidősebb Eb-győztes kapitánya, Leonardo Bonucci minden idők legidősebb Eb-döntős gólszerzője, ketten együtt több mint hetvenévesek. Ugyanakkor Gianluigi Donnarumma minden idők legfiatalabb játékosa azok közül, akiket az Eb legjobbjának választottak, 22 évesen parádézott.

Pályafutása mind az öt eddigi tizenegyespárbaját megnyerte.

Olaszország korábban szenvedett fájó vereségeket tizenegyespárbajokban, például az 1994-es világbajnoki döntőben a brazilok ellen, az 1998-as vb franciák elleni negyeddöntőjében, a 2008-as Eb spanyolok elleni negyeddöntőjében – de ez már egy sokadik generáció, amelyik magabiztos maradt a legnehezebb lövéseknél. S nem roppant össze akkor sem, amikor 117 másodperc után hátrányba került minden idők leggyorsabb Eb-döntőben lőtt gólja miatt.

Az angol válogatott története alatt először veszített nagy torna döntőjében – igaz, mindössze másodszor jutott el odáig, az első az 1966-os világbajnokság volt, szintén hazai pályán. A két (gyakorlatilag) hazai rendezésű Európa-bajnokságon egyaránt tizenegyesekkel buktak el, 1996-ban a németek elleni elődöntőben, most az olaszok elleni döntőben.

Az ezúttal veretlenül ezüstérmes angolok a nagy tornákon a tizenegyespárbajaik mindössze 22 százalékát nyerték meg, azaz kilencből kettőt.

Ez a legrosszabb mutató azon válogatottak között, amelyek legalább háromszor részt vettek szétlövésben.

Harry Kane egyetlen helyzetbe sem került, s egyetlen helyzetet sem alakított ki a 120 perc alatt. Eddigi 61 válogatott mérkőzésén ez eddig egyszer fordult elő vele, de akkor, 2018-ban mindössze 29 percet játszott csereként a svájciak ellen.

Az Európa-bajnokság utolsó három mérkőzése 120 perces csatát hozott, a háromból kettő szétlövésben dőlt el. A tornán 142 gól esett, ez 2,78-as átlag, sokkal jobb mint a 2016-os 2,12-es átlag. Rekordot hozott viszont a torna az öngólok számát tekintve. A gólkirályi címet Cristiano Ronaldo érdemelte ki öt góllal és egy assziszttal, ez utóbbival előzte meg az ugyancsak ötgólos cseh Patrik Schicket.