Varázsolj nekünk valami szépet címmel jelent meg az a könyv, amely az elmúlt negyedszázad hazai futballtörténetét az utóbbi 25 év legmeghatározóbb magyar edzőinek szemszögéből dolgozza fel. A 25 tréner élményeit, történeteit öt szerző, Hajdú B. István, Ághassi Attila, Marosi Gergely, Pietsch Tibor és Sz. Nagy Tamás dolgozta fel. A könyvben megszólal Bognár György, Bozsik Péter, Csank János, Dárdai Pál, Détári Lajos, Egervári Sándor, Gellei Imre, Herczeg András, Hornyák Zsolt, Horváth Ferenc, Kondás Elemér, Kuttor Attila, László Csaba, Lőw Zsolt, Markó Edina, Máté Csaba, Mészöly Géza, Prukner László, Révész Attila, Marco Rossi, Sisa Tibor, Supka Attila, Szabics Imre, Szabó István és Várhidi Péter.
A kötet egyik szerzője, Hajdú B. István az InfoRádióban azt mondta, írásban ilyen nagy terjedelemben még nem értekezett a magyar futballról. Korábban leginkább előszót írt könyvekhez vagy arra kérték fel, hogy írjon cikkeket különböző műsorfüzetekbe. Mint fogalmazott, sportkommentátorként újszerű volt számára, hogy tízezer karaktert bőven meghaladó szövegeket kellett produkálnia. Már az anyaggyűjtést is nagyon élvezte. Az elmúlt harminc évben legtöbbször az öltözőkben, mérkőzések előtt és után vagy akár magánbeszélgetésekben villáminterjúkat készített, most azonban arra nyílt lehetősége, hogy leüljön, és hosszasan csevegjen a legjobb magyar labdarúgóedzőkkel.
Az M4 Sport kommentátora hozzátette: olyan dolgokra derült most fény, amelyekről ha akkor szerez tudomást, amikor régebben a villáminterjúkat készítette, akkor talán még értékesebbé válhattak volna ezekkel az anekdotákkal az akkori közvetítések is. Úgy véli,
a könyvben leírt történetek jobban megvilágítják a szakemberek hátterét, tisztább képet kap az olvasó egyes döntésükről, dilemmájukról, körülményeikről.
Külön megemlítette a 25 tréner közül az egyetlen nőt, Markó Edinát, aki a magyar női labdarúgó-válogatottat is irányította, és akinek az élettörténetén, beszámolóján keresztül sok érdekesség elénk tárul a női futball nehézségeiről játékos és edzői szemszögből egyaránt.
Hajdú B. István írt Bozsik Péterről és Várhidi Péterről is, akik egymást váltották a szövetségi kapitányi poszton, és a könyvből kiderül az is, hogy egy-egy adott pillanatot mennyire másképp láttak szakmailag. Természetesen Dárdai Pál is szerepel a kötetben, aki Németországban vált edzővé, három periódusban is volt a Hertha BSC edzője, és többször benntartotta a berlini klubot a Bundesligában, illetve egyszer az Európa-liga csoportköréig jutott a csapattal. Vele kapcsolatban a népszerű sportkommentátor kiemelte, hogy „olyan komoly nyomot hagyott a magyar labdarúgásban, amikor a válogatottat irányította, amilyenre más szakember nem volt képes az elmúlt 25 évben”.
Hajdú B. István nagyon élvezte a beszélgetéseket, és nem tagadta, igen nehéz volt később lerövidíteni a történeteket vagy kihagyni egy-egy sztorit. Véleménye szerint végül a meghatározott keretek miatt néhány érdekes történet, jelenség is kimaradt a könyvből. Összességében azt gondolja, egy-egy szakember története „akár még hosszabb fejezeteket is elbírt volna”.
Úgy véli, a beszélgetések során a szokásosnál mélyebbre ástak le a megszólalókkal, akiknek az edzői karakteréről, futballfilozófiájáról még többet lehet megtudni. A főszereplők többségének komoly játékosmúltja is volt, ráadásul a Hajdú B. István által megszólaltatott Bozsik Péternek, Várhidi Péternek és Dárdai Pálnak az édesapja is futballista vagy edző volt. Ennek megfelelően a sztorikban hangsúlyos a családi kötődés. A sportkommentátor külön megemlíttette Bozsik Péter édesanyját, Bozsik József feleségét, aki nem egyszer kilátogatott a stadionba, amikor játszott az Aranycsapat vagy a Honvéd, de nem igazán foglalták le a pályán történtek, hanem inkább könyveket olvasgatott a lelátón.
A Bozsik Péterrel készült beszélgetés során az is kiderült, hogy eredetileg „esze ágában nem volt” beküldeni a Zalaegerszeg–Manchester United BL-selejtezőn Koplárovics Bélát,
aztán mégis másképp alakultak az események, az akkor 21 éves magyar futballista pedig csereként beszállva győztes gólt szerzett a 90. percben, világszenzációt okozva. Bozsik Péter elmondta Hajdú B. Istvánnak, miért változtatta meg a döntését, ami nyerő húzásnak bizonyult.
Családi titkok, drámák, tragédiák
A könyvben szó esik Dárdai Pál és az édesapja közötti nagyon szoros viszonyról, arról, hogy az apa sohasem engedte nyerni még lábtengóban sem a fiát. A Dárdai család életét sajnos egy fájdalmas tragédia is megkeserítette, hiszen 2002 nyarán idősebb Dárdai Pál szeme láttára a futballpályán vesztette életét 23 évesen a másik fia, Dárdai Balázs. Hajdú B. István elmondta: számára az anyaggyűjtés és a könyvírás egyik nagy tanulsága az volt, hogy
gyakorlatilag mindenről nyíltan beszéltek az edzők, még akár egy ilyen családi drámáról is.
Mint fogalmazott, az életrajzi könyvek esetében szokták azt mondani, hogy „azok a legjobb részek, amik be se kerülnek a végleges verzióba”. A Varázsolj nekünk valami szépet című kötet sem kivétel ebből a szempontból, ugyanis voltak olyan történetek, amelyek végül a megszólalók kérésére kimaradtak, ezt pedig a szerzők tiszteletben tartották. Az M4 Sport kommentátora megjegyezte: az edzők nagyon élvezték, hogy ezúttal nem egy villáminterjúban válaszolhattak, és nem arról kérdezték őket, melyik játékosuk sérült vagy eltilott, és mit várnak az előttük álló meccstől, hanem hosszasan sztorizhattak, nyíltan, kitárulkozva.
Önkritika és a válogatott mindenek felett
A könyv a magyar futball elmúlt 25 évére tekint vissza, amely időszakot Hajdú B. István végigdolgozta sportkommentátorként. Úgy véli, negyedszázad alatt rengeteget változtak a körülmények, és hosszú ideig sok mindenbe igazából nem is lehetett belelátni. Ez aztán idővel változott, és Hajdú B. Istvánnak is nagy meglepetést okozott például az, amikor saját szemével látta, ahogy a magyar válogatott tagjai cápauszony-levest és pörköltet esznek a soron következő meccs előtt.
A kommentátor hozzátette: ez a 25 év nem a legsikeresebb időszaka volt a magyar futballnak, amit a megszólalók is éreztetnek a könyvben. Ugyanakkor nemcsak a vezetést kritizálták a körülmények miatt, hanem önkritikát is gyakoroltak.
Azért is érdemes elolvasni a könyvet, mert több edző is elmondja, miben és mikor hibázott, mit rontott el szakmai karrierjében.
Hajdú B. István szerint az igazi nagy fordulatot a magyar futball megítélésében akár több generáció számára is a 2016-os Európa-bajnokságra való kijutás hozta el, előtte sokáig csak részsikerek voltak. Azóta viszont további két kontinensviadalon is ott volt a magyar válogatott, és mivel a „nemzet csapata érte el mindezt, ez sokkal jobban megérint mindenkit, mint az, hogy egy-egy klubcsapatnak sikerül csoportkörbe jutnia valamelyik európai kupasorozatban”.
A kommentátor azt gondolja, a magyar válogatott kirakatcsapat, amelynek szereplése nagyobb figyelmet kap, mint például egy-egy edzői döntés, még ha az igazán markáns is. Felidézte, hogy klubszinten óriási bravúrt hajtott végre edzőként Dárdai Pál, amikor a Covid-időszakban tizenöt nap alatt lejátszott négy meccsen benntartotta a Bundesligában a Herthát, de ez az edzői produktum „senkit nem érdekel annyira, minthogy a válogatott kijut az Európa-bajnokságra vagy hogy Marco Rossi hogyan újítja meg évről évre a csapatát”.