A szükséges kormánygarancia hiányában a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) nem engedi tovább a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére beadott magyar-szlovén pályázatot, így a továbbiakban egyedüliként a finn-lett kandidálással számol.
Luc Tardif, a nemzetközi szövetség elnöke és az IIHF jogásza, Ashley Ehlert a tamperei kongresszusi ülésen elmondta, az IIHF-nek szüksége van a garanciákra. Ezt követően Such György, a magyar szövetség elnöke jelezte, hogy nem tudták időben megkapni a kormánygaranciát. Hozzátette, megérti az IIHF elvárásait, és sok sikert kívánt a finn–lett szervezőknek.
Az MJSZ a szlovén szövetséggel közösen május 8-án jelentette be, hogy pályázik a 2023-as vb-re azt követően, hogy az IIHF az ukrajnai háború miatt április 26-án elvette a rendezési jogot Szentpétervártól. A szlovén és a magyar válogatott a ljubljanai divízió I/A vb-ről feljutott a legjobb 16 közé.
A kongresszuson Such György a küldötteknek elmondta, hogy a magyar kormány kedden állt fel, rövid idő állt a felkészülésre, de az elmúlt egy hónapban minden energiával azon dolgoztak, hogy a szlovénokkal közösen sikeresen pályázatot nyújtsanak be. Hozzátette, ez egy hasznos lecke volt számukra, és ez egyre életre szóló lehetőség lett volna.
Matjaz Rakovec, a szlovén szövetség elnöke is szót kért. Ő is kiemelte, hogy az elmúlt hónapban milyen sok munkát, energiát fektettek bele a pályázatba,
nekik sikerült megkapniuk saját kormányuktól a garanciát.
Ugyan az IIHF a jelenlegi álláspont alapján nem engedélyezi a magyar-szlovén prezentációt, szeretné megkérni a küldötteket, hogy járuljanak hozzá a kandidálásra készített kisfilm levetítéséhez. Erre majd a péntek délelőtti ülésen kerülhet sor az IIHF jelzése szerint.
Luc Tardif még a magyar-szlovén pályázat elvetése előtt kiemelte, hogy az IIHF nagyon nehéz helyzetbe került, amikor az ukrajnai háború miatt kénytelen volt elvenni Szentpétervártól a rendezést, hiszen így csupán egy éve maradt a beugrónak. Először felvették a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a Covid miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra. Ezt követően érdeklődtek a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek.
"Ott álltunk, hogy egyetlen jelentkezőnk sem volt 2023-ra, majd a finnek és a lettek, később pedig a divízió I/A két feljutója, a magyarok és a szlovénok is jelezték szándékukat, így lett hirtelen két kandidáló. Szerettünk volna fair versenyt, mindenhol megnéztük a lehetőségeket, bejártuk a helyszíneket. Aztán hétfőn jött a magyar szövetség levele, hogy nincs kormánygarancia" - mondta az IIHF elnöke, hozzátéve, hogy ettől nem tudnak eltekinteni.
A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Ezen a hétfőn azonban az MJSZ arról tájékoztatta az IIHF-et, hogy nem kapott kormánygaranciát, ezért kénytelen visszalépni a kandidálástól. Ennek alapján az IIHF kedden hivatalosan bejelentette, hogy a finn és a lett szövetség közösen hivatalos kérelmet nyújtott be a jövő évi elitvilágbajnokság megrendezésére, és immár egyedüliként kandidál, miután a magyar-szlovén közös pályázatot visszavonták.
Az MJSZ - az IIHF-nek küldött hétfői levele után is - az elmúlt napokban igyekezett beszerezni a szükséges kormánygaranciát. Remélte, hogy az IIHF esetleg kitolja a csütörtöki beadási határidőt.
Az MJSZ 2,6 milliárd forintot kért a magyar kormánytól a rendezési költségek előfinanszírozására, de ezt az összeget visszafizetné majd.
Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Aréna lett volna a helyszín. A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arénával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arénával pályáznak. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartanák.
A 2023-as vb-re szóló kandidálás több szempontból is szokatlan volt:
- még sosem fordult elő, hogy egy házigazdától teljes mértékben elvették volna a rendezést, tavaly Minszk a fehérorosz belpolitikai helyzet miatt az egyik csoportnak nem adhatott otthont, így Riga egyedül maradt. Ezen kívül
- az IIHF szabályai úgy szólnak az elitvilágbajnoki rendezést illetően, hogy csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt - a magyar csapat ennek nem felel meg -,
- de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most viszont Finnország a rendező Tampere és Helsinki városával.
A magyar és a szlovén fél abban bízott, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György akkor fogalmazott: az elit vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most viszont csak szűk 12 hónap áll a rendelkezésre.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntenek, ott Svájc maradt az egyedüli pályázó, miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst pedig Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.