A Digitális Jólét Program (DJP) 2015 végén azzal a céllal jött létre, hogy a magyar kormány megfelelő módon tudja kezelni a digitalizáció által keltett lehetőségeket, valamint veszélyeket. Ezt követően 2017-ben született meg a Digitális Jólét Program 2.0, amelyben külön szerepelt, hogy a magyar kormány foglalkozzon egy úgynevezett digitális sportstratégiával, hogy akár az edzésmunkában, a versenyek értékelésében és közvetítésében, akár az e-sportokban milyen teendői vannak, milyen fejlesztéseket indokolt elindítania.
Gál András Levente megjegyezte, jól látható, hogy a Covid-19 kapcsán nemcsak a sportban, hanem a köznevelésben, vagy épp a munka világában nagyon élesen merültek föl a kérdések a digitalizációval kapcsolatos lehetőségekről és fejlesztési elképzelésekről.
A Digitális Jólét Program kezdetektől fogva stratégiai együttműködéseket alakított ki a magyar felsőoktatási intézményekkel, hogy egy
„szakértői felhőt hozzanak létre”
doktoranduszokból, hallgatókból, fiatalabb és idősebb oktatókból – magyarázta, emlékeztetve arra, hogy a most megkötött megállapodás a Testnevelési Egyetemmel (TE) a sorban a tizedik, amelynek tárgya, hogy a digitális sport témakörében közös kutatásokat kezdeményezzenek. Vagyis, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül működő DJP esetében kérdések merülnek fel, elsőként TE-s „kutatóműhelyeket” keresnek meg ezek megválaszolására. Ennek a kerete pedig, hogy létrejöjjön egy digitális sportműhely az oktatási intézményben – fogalmazott Gál András Levente.
Mindehhez különös aktualitást kölcsönöz – folytatta a szakmai vezető –, hogy augusztus közepén rendezik az egyetemi sport nemzetközi szervezete, a FISU World Forum elnevezésű rendezvényét a magyar fővárosban, amely keretében több mint 170 ország részvételével, a felsőoktatási sportban közreműködő szakemberek és intézményvezetők arról folytatnak diskurzust, hogy
miképpen lehetne az él- és tömegsportot jobban művelni az egyetemek falain belül.
Gál András Levente megjegyezte, az esemény kis híján a járványhelyzet „áldozatául esett”, de a magyar javaslatot befogadva végül három napon keresztül, digitális formában megvalósulhat.
Így lehetőség nyílik arra, hogy a TE, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség és a Digitális Jólét Program közösen kialakított programjában olyan témákat vigyenek be a konferenciára, amelyek fejlesztése elsősorban Magyarországon történik, de nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot – emelte ki a szakember, aki szerint globálissá vált a felsőoktatási tér, amely kapcsán ma már tudásiparról lehet beszélni. Ezen belül
meghatározóvá válik az intézményi rangsorok világa
– amikor például modellváltásról esik szó a felsőoktatás területén, a célfüggvény általában az, hogy valamilyen helyezést el kell érni – magyarázta. Meglepő mód viszont a sportrangsor, hogy egy egyetem mennyiben tudja támogatni a sportot, mennyire egészséges a kampuszon való lét, az nem nagyon mért, miközben nagyon jó módszerek vannak erre. A budapesti konferencián dönthetnek erről, és Gál András Levente reményei szerint elsősorban Magyarországon fogják majd fejleszteni.
Miután az adatok zömében rendelkezésre állnak, egy-két éven belül a gyakorlatban is megjelenhet a rangsor. A kitűnő magyar szakembereknek koszönhetően jó módszertant fognak előterjeszteni augusztusban, és ha elfogadják, akkor 2021-ben megtörténhet a felmérés, és az év végén akár már napvilágot is láthat az első felsőoktatási sportrangsor – tette hozzá.