A tao után a játékoseladásoknak és a nemzetközi pénzdíjaknak kell előtérbe kerülniük az NB I-es klubok finanszírozásában a következő öt évben a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elképzelése szerint, de a Világgazdaságnak nyilatkozó játékosügynök, Esterházy Mátyás menedzser, az EM Sports Consulting Kft. ügyvezetője szerint ez csak úgy lehetséges, ha csökkennek az államtól érkező bevételek.
Addig ugyanis nincsenek sem a klubok, sem a fizetések csökkentése révén a fiatal játékosok rákényszerítve a jobb és nyugaton is eladható teljesítményre.
Úgy fogalmazott, hogy amíg a sportolók itthon csak a rendszeres meccsekkel megkereshetnek évi nettó 100 ezer eurót, azaz 35 millió forintot, nem fognak feleennyi pénzért egy, az NB I-nél erősebb ligában megfeszülni.
A szakember szerint egyébként az elmúlt 10 év infrastrukturális fejlesztései és toborzása révén megfelelő körülmények alakultak ki a sport számára, a nemzetközi bevételekből és játékoseladásból származó bevételekre építő piaci alapú működésre való átálláshoz akár öt év is elég lehet.
A lap idézi Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a Figyelőben megjelent gondolatait is a hazai futballklubok finanszírozásának átalakításával kapcsolatos tervekről. A szövetség 300 millió forintos kötelező tartalékot írhat elő az NB I-es csapatokat üzemeltető vállalkozásoknak a saját tőkéjükből, amiből például az idei pandémiás helyzet okozta bevételkieséshez hasonló eseteket finanszírozhatnák. Azt is megszabhatja a szervezet, hogy a kiadási oldalon a klubok legfeljebb 70 százalékot fordíthatnak bérekre.