Harmincöt éve játszott UEFA-kupa-döntőt a Videoton

Infostart
2020. május 8. 13:53
1984-ben ezen a napon egy, a többség számára nehezen kiejthető nevű magyar városra, Székesfehérvárra figyelt az európai futballvilág: a Sóstói Stadionban játszották az UEFA-kupa 1984–1985-ös kiírása döntőjének első felvonását.

Akkoriban futball-láz volt Magyarországon, olyan, amilyet az ifjabbak legfeljebb 2016-ban tapasztalhattak. 1985 tavaszán a Mezey György által irányított válogatott kijutott a mexikói világbajnokságra, a Videoton pedig szinte hihetetlen meneteléssel bejutott az UEFA-kupa döntőjébe.

Magyar csapat egy nemzetközi kupa döntőjében, ilyen bravúrra azóta sem volt egyetlen csapat sem képes, de még a közelébe sem jutott. Korábban, a magyar futball még szebb időszakaiban is csak három magyar csapat, a Ferencváros (kétszer), az MTK és az Újpesti Dózsa játszott a magyarok közül nemzetközi kupadöntőt. A Videoton jutott el első, nem budapesti gárdaként a fináléba.

A sorozat 1984. szeptember 18-án, Székesfehérváron kezdődött, a Vidi Szabó József góljával 1-0-ra győzött a csehszlovák katonacsapat, a Dukla Praha ellen. A visszavágó nagyon nehéz körülmények között, nagyon nehéz csatát hozott, de a Vidi – elsősorban Koszta János remeklésével – megúszta Prágában gól nélkül a meccset. A következő ellenfélnek a francia sztárcsapat, a Paris-Saint-Germain jutott. Sokan már ott eltemették a fehérvári gárda reményeit. A franciák között játszott két, néhány hónappal korábban Európa-bajnoki címet nyert játékos (Rocheteau, Fernandez), és játszottak világbajnokságot is megjárt sztárok, mint Baratelli, Janvion, Bathenay, illetve pályára lépett az akkor Európa legjobb csatárai közé tartozó, Safet Sušić. A visszatért Disztl Péterrel felálló Videoton mégis csodát tett a Parc des Princes-ben: Szabó József és Csongrádi Ferenc két-két góljával négyet vágott a franciáknak (4-2).

A visszavágón, november 7-én, a Videoton már 2-0-ra vezetett nagyhírű ellenfele ellen. Ám Burcsa Győző találata és Szabó József tizenegyes-gólja semmit nem ért: a játékvezető a 67. percben, a nagy köd miatt, lefújta a mérkőzést. Egy nappal később, a fehérváriak bő két héten belül harmadszor is megverték a PSG-t, ezúttal Májer Lajos góljával.

A harmadik fordulóban szerb ellenfél következett: a belgrádi Partizan. A székesfehérvári 90 perc Szabó József pályafutásának klasszikusa: a középcsatár négy gólt lőtt Omerovicsnak, az ötödiket Májer Lajos tette hozzá. A visszavágón a Partizan 45 perc alatt kétgólnyit ledolgozott a hátrányból – de közelebb nem jutott a Videotonhoz.

Az első tavaszi fordulóban még veretesebb sztárcsapat került a székesfehérvári csapat párjának: a sorozat korábbi szakaszában a Rába ETO-t 5-2-es összesítéssel elbúcsúztató Manchester United. Az első mérkőzést az Old Traffordon Stapleton góljával megnyerték ugyan az angolok, de nem tűnt reménytelennek a visszavágó. Annak ellenére sem, hogy a kulcsjátékosok közül Csuhay József, Csongrádi Ferenc, Májer Lajos és Novath György is hiányzott. Bekerült így a kezdőcsapatba Wittmann Géza, Borsányi István és Vaszil Gyula, majd csereként Gömöri Ottó és Faddi Máté is pályára lépett. Wittmann Géza szabadrúgás-góljával a 19. percben kiegyenlítette a hátrányát a Videoton – de a hátralévő, a hosszabbítással együtt 100 percben leginkább a tizenegyesekre spórolt. Óriási húzás volt, mert Disztl Péter kivédte Albiston lövését, a fehérváriak meg mind belőtték a magukét, az utolsót Vadász Imre révén. A Videoton kiverte a Manchester Unitedet, s bekerült az UEFA-kupa elődöntőjébe!

A legjobb négy között a szarajevói Željezničar következett. Székesfehérváron, 30 ezer néző előtt, ezúttal Csongrádi, Májer és Novath nélkül, 3-1-re nyert Kovács Ferenc együttese. Burcsa Győző és Disztl László gólja után a 20. percben már 2-0 volt az állás, Haris Škoro szépített. A 82. percben Vadász Imre újra kétgólosra növelte az előnyt, de így is pokoli nehéznek ígérkezett az április 24-i visszavágó. A „Željo” Bahtić és Ćurić góljával a 72. percre nemcsak, hogy ledolgozta a hátrányát, de idegenben szerzett góljával továbbjutásra is állt. Ám a 87. percben Csuhay József „előre keveredett a semmiből”, és a döntőbe rúgta a Videotont.

A Real Madrid talán akkor is túl erős lett volna a fehérváriaknak, ha teljes csapatukkal játszanak, de az első, május nyolcadikai, hazai mérkőzésről ráadásul hiányzott Májer, Csongrádi, Szabó (a sorozat társgólkirálya!). A spanyol klub, Míchel, Santillana és Valdano góljával, simán, 3-0-ra megnyerte az első felvonást. A második találkozón, a Bernabéuban, a sorozatban talán először, legjobb összeállításában játszhatott a Videoton. Bár a kupa megnyerésére nem volt esély, a fehérváriak egész Európának megmutatták, nem véletlenül jutottak be a fináléba. Disztl Péter tizenegyest védett, Májer Lajos gólt lőtt – a Vidi, ha nem is kupagyőztesként, de győztes meccsel zárta történetének legszebb esztendejét.