Csányi Sándort 2010 óta harmadszor választották meg a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének a keddi tisztújító közgyűlésen. Az elnök 138 jelölést kapott, és nem volt ellenjelölt a posztra, és minden küldött rá szavazott. Az elnökségben sem volt várható változás, mivel csak a hivatalban lévő tagokat jelölték, és mindannyian (Balogh Gabriella, Bánki Erik, Berzi Sándor, Dankó Béla, Garancsi István, Nyilasi Tibor, Anthony Radev, Török Gábor) megkapták a támogatást, csupán Nyilasi Tibor és Anthony Radev kapott ellenszavazatot.
76 küldöttnek volt szavazati joga, 16-16 küldöttet az NB I-es és NB II-es klubok delegáltak, 3-at a női labdarúgás, egyet a férfi utánpótlás, strandfutball és futsal, negyvenet pedig a megyei szövetségek; végül 75-en vettek részt a küldöttgyűlésen.
Csányi Sándor az összejövetel elején beszélt a bajnokságok folytatásának a lehetőségéről, de közölte, a jelenlegi helyzetben nem lehetne még zárt kapuk mögött sem mérkőzéseket rendezni, és egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor lehet újra meccseket rendezni. Kiemelte, hogy az utánpótlás-bajnokságok és az amatőrbajnokságok meccseit is figyelembe kell venni, mert ott több százezer játékos egészsége forgott kockán. A kormányzati és egészségügyi szervek ajánlásait veszik figyelembe, ha ezek változnak, akkor kerülhet szóba a zárt kapuk mögötti meccsrendezés. A háttérben folynak az egyeztetések a folytatásról, de az elnök részleteket nem mondott.
„Nemcsak a második ötéves elnökségi ciklus zárult le, hanem úgy tűnik, egy korszak is. Nemcsak arról beszélek, hogy jelentős források kerültek a magyar sportba és labdarúgásba, hanem arról is, hogy ezek rendkívül eredményesen dolgoztuk fel" – mondta tízéves elnöki korszakáról Csányi Sándor. Mint jelezte, az infrastrukturális fejlesztések most fejeződnek be, mert a következő idénytől már mindegyik csapat megfelelő körülmények között szerepelhet. Most az amatőr pályák, grundok építésére akarnak majd koncentrálni. elégedetten beszélt az igazolt játékosok számának növekedéséről, és kiemelte, hogy női labdarúgók száma meghaladja a 30 ezer főt.
„Amiben lemaradásunk van az a megfelelő szakemberképzés. A profi klubok esetében és az utánpótlásban. Az utánpótlásban nem minden egyes gyerek mellett van olyan edző, aki szakmailag és nevelőként alkalmas a feladata ellátására. Gyakran látunk üvöltő derviseket a pálya szélén, akik tönkreteszik a gyermek futballszeretetét is" – mondta Csányi Sándor.
Az elnök arról is beszélt, a fiatal magyar játékosok szerepeltetése nem sikeres. A külföldieknek még mindig nagy az aránya, de ez leginkább három klub miatt van így. Magyar pályán magyar játékosok váltanak ki érdeklődést, miattuk telhetnek meg a stadionok. Csányi Sándor úgy látja, hogy a klubok helyzete stabilizálódott, és stabil a szövetség pénzügyi háttere is.
Csányi Sándor hangsúlyozta, bízik benne, hogy a járványügyi helyzet minél előbb lehetővé fogja tenni, hogy teli stadionokat lássunk, és a csapatok folytatni tudják az eddig tapasztalt fejlődést. A válogatott kapcsán azt mondta, októberben vagy novemberben kerülhet sor az Eb-pótselejtezők lejátszására.
„Nem tudjuk, hogy el tudjuk-e indítani a bajnokságokat, nemcsak a mostani, hanem a következő idényben is. Nem tudjuk, hány csapat tudja vállalni az indulást, most kezdődik a felmérés az alacsonyabb osztályokban, ki az, aki tudja vállalni az indulást, ki nem" – mondta Csányi Sándor, aki most további öt évig irányíthatja a magyar labdarúgást.
Ugyanakkor a megválasztása után beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az elnökség gólt nem tud rúgni, csak a futballhoz szükséges körülmények megteremtésére lehet képes.
"Bízunk benne, hogy hamarosan úgy alakul a helyzet, hogy mérkőzéseket lehet rendezni. Az első természetesen az emberélet, de bízom benne, hogy hamarosan újra a pályán találkozhatunk. Köszönöm a bizalmat! Jó egészséget kívánok mindenkinek!” – mondta az MLSZ elnöke.