Schmitt Pál elmondta: a NOB és az olimpiai mozgalom olyan helyzettel találta most szembe magát, amelyre nem volt példa a történelemben. Emlékeztetett arra, hogy a világháborúk miatt már maradtak el olimpiák, illetve rendeztek játékokat bojkott miatt csökkentett létszámmal. Arra viszont még nem volt precedens, hogy világjárvány miatt kellett elhalasztani vagy felfüggeszteni olimpiát.
"A NOB-hoz hasonlóan egyelőre várakozó, de bizakodó állásponton vagyok, ami viszont kincstári optimizmus.
Tudományosan ugyanis nincs megalapozva, hogy a világ nyárig túllesz a járványon, és teljesen veszélytelenül lehet megrendezni az olimpiát Tokióban július-augusztusban. Egyelőre csak reménykedünk abban, amit az orvostudomány mond, hogy a hőmérséklet növekedése árt ennek a vírusnak, és idővel meglesz talán az ellenszer is. Van egy mondás, miszerint aki időt nyer, az életet nyer. A mostani helyzetre ez tipikusan igaz" - mondta.
Hozzátette: ha most kellene dönteni, tényleg nem lehetne megrendezni az olimpiát, ugyanis képtelenség minden résztvevőt, sportvezetőt, médiamunkást, oda érkező érdeklődőt két hétre karanténba zárni. Kiemelte: tekintve a rendhagyó esetre, nincs a NOB-nak forgatókönyve arra, hogyan kell kezelni egy ilyen helyzetet, illetve meddig kell végleges döntést hozni.
"Szerintem legkevesebb két hónap múlva. Onnantól viszont nincs visszaút: igen vagy nem! Mindezt úgy, hogy százszázalékos biztonságot kell vállalni, és a sportolóknak biztosítani kell az esélyegyenlőséget. Olyan nincs, hogy kínai, vagy most már ugye olasz sportolók, nézők, sportvezetők, médiamunkások nem jöhetnek. Ezzel sérülne az olimpia szelleme. Miként azzal is, ha annak legszebb szimbóluma, az olimpiai falu nem tudná vendégül látni az összes sportolót" - nyilatkozta a 77 éves Schmitt Pál.
Kiemelte: abban az esetben, ha idén mégsem lehet megrendezni a játékokat, egyetlen megoldást tart elfogadhatónak.
"Túl sok lehetőség nincs, de az például kézenfekvő lenne, ha Tokió marad a házigazda, csak nem idén, hanem jövőre rendezné meg az olimpiát.
Egyetlen alternatívának a halasztást gondolom, de erre most még nem érett meg az idő" - fogalmazott.
Hozzátette:
"nincs értelme a zárt kapus olimpiának", amelyen nézők nem, csak a sportolók vesznek részt,
és a versenyeket, mérkőzéseket csak a televízión keresztül lehet figyelemmel kísérni. Szerinte az sem járható út, hogy csökkentenék a programot, vagy több helyszínen lenne a rendezés, hogy egy időben ne koncentrálódjon sok ember egy helyre. Azt pedig reklámfogásnak nevezte, hogy a nyári kezdésig valaki beugróként átvállalná a rendezést Tokiótól.
"Japán a rendezett hátterével hét év alatt készült fel az olimpiai rendezésre. Fél év alatt ezt képtelenség megvalósítani" - mondta.
Emlékeztetett: a 2016-os, riói olimpia előtt a brazíliai Zika-vírus adott okot aggodalomra, amellyel sokat foglalkozott a sajtó.
"A komoly tudományos összefogásnak hála azonban visszaszorították a vírust, így aztán gond nélküli volt a rendezés. Változatlanul bízok a tudományban, valamint abban a hallatlan fegyelemben és együttműködésben, amely a járvány kezelését az egész világon jellemzi. Úgy Kínában, mint Japánban, az Egészségügyi Világszervezetnél vagy éppen Magyarországon, ahol életbe léptek a védekező mechanizmusok" - nyilatkozta a kétszeres olimpiai bajnok Schmitt Pál, aki 1989 és 2010 között volt a MOB elnöke.