Felülvizsgálhatja a társaságiadó-kedvezmény rendszerét (TAO) érintő jogszabály-módosítást a gazdasági kormányzatot képviselő Pénzügyminisztérium (PM) és a sportért felelős államtitkárságot magába foglaló Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
A 2019–2020-as támogatási időszakkal érkező változásokról, azok gyakorlati alkalmazásáról a két szaktárcával előrehaladott tárgyalást folytat az érintett hat csapatsport szakszövetsége,
köztük a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), és az egyeztetések akár heteken belül lezárulhatnak – közölte a Világgazdasággal Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója.
Egy december 27-i kormányrendelet értelmében ugyanis az idén és jövőre legfeljebb 50-50 milliárd forint értékű TAO-támogatást lehetne jóváhagyni, ebből az idén 40 milliárdot, a következő évben pedig 60-at szabadna lehívni. Drasztikus csökkenés lenne ez ahhoz képest, hogy a hat sportágba ezen a csatornán át tavaly 125 milliárd forint áramlott, 2011 és 2018 között pedig összesen mintegy 640 milliárd.
A TAO-rendszer átalakításáról korábban Orbán Viktor is beszélt nemzetközi sajtótájékoztatóján.
A futballfejlesztések fenntartása kapcsán Roskó Zoltán hangsúlyozta:
az MLSZ következő, 2020–2030-as tízéves terve pénzügyi részének várhatóan lényeges eleme lesz, hogy a professzionális kluboknál a központi források helyét fokozatosan vegyék át a piaci bevételek
például a jegyértékesítésből, a szponzorációból, a televíziós jogdíjakból, de ez egy hosszabb folyamat, így nem érdemes egyik napról a másikra felrúgni a meglévő finanszírozási rendszert.
Kiemelte, hogy a közvélemény elsősorban a magyar válogatott és az NB I-es klubok nemzetközi szereplésén kéri számon a TAO-pénzek eredményes felhasználását, miközben azt kevesen tudják, hogy a támogatáshoz jutó sportszervezetek több mint 95 százaléka nem hivatásos, hanem amatőr.
A TAO rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 10 346 programot nyújtottak be a sportszervezetek 443,7 milliárd forintnyi támogatási igénnyel, ebből 234,6 milliárd forintot hagytak jóvá.
Az odaítélt források 86,4 százalékáról, 202,7 milliárd forintról rendelkeznek támogatási igazolással az érintett egyesületek, vagyis ténylegesen ennyit hívtak le.
A 202,7 milliárdból 133,3 milliárd forint került amatőr sportszervezetekhez, 69,4 pedig hivatásos klubokhoz és kiemelt utánpótlásképző központokhoz.
Együttesen a teljes keret 50 százalékát költötték infrastruktúra-fejlesztésre, 46 százalékát utánpótlás-nevelésre, 4 százalékát pedig egyéb célokra, például képzési költségekre vagy nem utánpótlás-neveléssel kapcsolatos személyi kiadásokra.