A Bajnokok Ligája egyre inkább az európai elit játszótere, de a magyar csapatok akkor se feltétlenül jutnának be a 32 csapatos csoportkörbe, ha nyolc-tíz milliárd lenne az éves költségvetésük - mondta az InfoRádiónak Gyöngyösi Balázs.
Szerinte a Fradi és a Videoton négy-öt milliárdos büdzséje az Európa Liga 48-as főtáblájához elvileg elegendő kellene hogy legyen, ehhez képest a négykörös kvalifikáción az FTC már a selejtező első fordulójában kiesett. A fehérváriak még reménykedhetnek a BL-selejtezők második fordulójában, és
ha továbbjutnak a bolgár Ludogorec ellen, akkor az UEFA vigaszágas lebonyolítása miatt legalább egy Európa Liga playoff párharcot vívhatnak
- tette hozzá Gyöngyösi Balázs. Mint mondta, gazdasági erejüknél fogva a következő három-öt évben a Fradi és a Videoton lehet eredményes.
Nem reális cél a BL
A BL-szereplést a szakértő szerint az elkövetkezendő öt-tíz évben nem érdemes célként kitűzni a magyar klubok elé,
hiszen elérhetetlenül magasra került a belépési korlát.
A Világgazdaság munkatársa szerint a sikeres nemzetközi szereplés értékmérője jó időre az Európa Liga marad, habár ott se nagyon fordult meg magyar klub az elmúlt években - legutóbb 2012-ben a Vidi, a BL-ben pedig 2009-ben a Debrecen.
Miért nincs meg a motiváció?
Azt hihetné az ember, hogy egy magyar játékos számára motiváló erővel bír, ha bekerül a BL-be csapatával, mert ott nagy pénzeket kaszálhat, és szakmailag is fejlődhet, ennek ellenére
inkább maradnak itthon, mert szinte ugyanannyi fizetésért kevesebb követelménynek kell megfelelniük.
Egy NBI-es focista megkeres havi öt-hat millió forintot, akkor nem biztos hogy a német másodosztályba vágyik, ahol az ottani árszínvonal mellett nem is ér annyit a fizetése - magyarázta Gyöngyösi Balázs.
Hozzátette, hogy a BL-szereplés ugyan szakmai és anyagi motiváció is lehet, de akkor lehetne érdemben beszélni erről, ha az akadémiai rendszerek az utánpótlásból tudnának meríteni és nem a második, harmadik szintű szerb és albán légiós érkezne a csapatokhoz.
Átigazolási díjak
Ha valaki felkelti egy külföldi klub figyelmét, akkor az átigazolási díjak összege a megszokott két-három ezer eurós árnak a négy-ötszöröse is lehet - emelte ki a rovatvezető-helyettes.
Elmondta azt is, hogy hiába növekszik évről évre a büdzsé, még mindig alsó középkategóriás költségvetésnek számít európai viszonylatban. A szakember szerint a sikerhez az utánpótlásra kellene tudatosabban építkezni.