Hosszú Katinka 2017 sikereiről és kudarcairól, motivációról, ellenfelekről és magánéletről beszélt a MOL-csapatnak adott exkluzív interjúban.
Soha nem szereztem ennyi érmet világbajnokságon, így az év fő eseményén, Budapesten kihoztam magamból a maximumot - mondta a MOL-csapatnak Hosszú, akinek természetesen nem a budapesti világbajnokság hozta el az egyetlen sikerélményt. "Az évzáró rövidpályás Európa-bajnokság hat aranyérme is mindenképpen pozitívum, büszke vagyok rá, hogy minden számot megnyertem, amiben elindultam."
A 400 vegyes volt a kedvenc
A világbajnokságra visszatérve a bajai úszófenomén elmondta, az év csúcspontja természetesen a budapesti világbajnokság volt, de a számára két vegyes-aranyat hozó versenyen belül is volt kedvenc.
Nem hagyták címet védeni
Ha valami negatívumot kell kiemelnie, akkor az nem is lehet más, mint a Világkupa-sorozat új szabályozása,
aminek köszönhetően a bajnoknő nem tudta megvédeni összetett elsőségét a sorozatban. A Világkupa-sorozat kapcsán hiányérzetem van jócskán, mert amit eleinte csak sejtettem, az a sorozat végére határozott érzéssé vált: szabályt hoztak ellenem, nem nyerhettem
- mondta Hosszú.
Kihívás
A motiváció megtalálása jelent kihívást.
Értem már, miért szokták mondani csapatsportokban, hogy bajnoki címet megszerezni szép dolog, de megtartani az igazán nagy kihívás.
Nem elég, hogy mindenki téged akar megverni, de te is annak tudatában készülsz, hogy te vagy a legjobb abban, amit csinálsz, így extra motivációt kell találnod a mindennapokhoz. Erre törekszem" - mondta Katinka, akit bár egyelőre nem foglalkoztat az élsport utáni civil élet, de arra a kérdésre szívesen válaszolt, hogy kiben látja a fiatal magyar úszók közül az utódját.
"Elsőre Késely Ajna jut eszembe. Nem feltétlenül mondom, hogy az utódom, hiszen nem vegyes úszó, de a magyar úszósport számára fontos, hogy az ő fejlődése töretlen legyen."
Megkerülhetetlen a kérdés, hogy éli meg az úszónő, hogy magánéletéből is közügy lett, és a bulvársajtót élénken foglalkoztatja kapcsolata Shane Tusuppal.
"Természetesen nem örülök neki, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy ez velejárója annak az életformának, amit az elmúlt években mi magunk alakítottunk ki. Az kevésbé zavar, hogy az uszodából kilépve is lefotóznak, az már jobban, amikor valótlanságokat vagy részigazságokat írnak az újságok. Sokan mondják, hogy ha többet nyilatkoznék, akkor kevesebbet pletykálnának, de van rá egy fogadásom, hogy ez nem így lenne, úgyhogy inkább csendben maradok...