Önszántából nem utazik haza Chicagóból Nikolics Nemanja a labdarúgó-válogatott következő két vb-selejtezőjére. Mint az Origónak adott terjedelmes interjúból kiderül, életében először a saját karrierjét a nemzeti csapat sorsa elé helyezte, de állítja,
semmiféle bosszúállásról, törlesztésről nincsen szó
azért, mert esetleg korábban mindössze perceket vagy negyedórákat kapott Bernd Storcktól.
"Én annál többet, mint amit a magyar válogatottért megtettem, nem tudok tenni. Akár a Videoton, akár a Legia Varsó, akár a Chicago játékosaként rúgtam a gólokat, csúcsformában tartottam magam, mégsem volt arról szó, hogy Nemanja Nikolics a magyar válogatott kezdőcsatára legyen" - panaszolta a csatár, hozzátéve, hogy két lehetősége volt: vagy lemondja a válogatottságot, vagy befogja a száját, és vár a lehetőségre. Utóbbi választotta, de nagy csalódásként élte meg az egyébként sikert hozó tavalyi franciaországi Európa-bajnokságot, ahová kiváló formában, 45 gólos idény után érkezett, mégis mindössze 38 percet kapott a kapitánytól. Akkor holtpontra jutott, de úgy döntött, tovább harcol, ám most mégis arról tájékoztatta Storckot, hogy nem jön haza a két vb-selejtezőre.
Arra az állításra, amelyet már Dárdai Pál és Bernd Storck is említett, hogy Nikolicsot nehezen lehet beilleszteni a magyar válogatott játékrendszerébe, a támadó azt mondta, furcsállja, amikor azt hallja, hogy azért nem illik a rendszerbe, mert a nemzeti csapat defenzív futballt játszik, mert a labdarúgást gólra játsszák, és ő klasszikus befejező csatár.
"Miért nem játszhatok egy Szalai Ádám vagy Priskin Tamás mellett,
akik erős centerek, akik meg tudják tartani a labdát, nekem pedig több területem marad mellettük, hogy a lecsorgó, lepattanó labdákat berúgjam?" - vetette fel a kérdést Nikolics, és nyilvánvalóan a kapitánynak üzenve felsorolta nyolc korábbi klubedzője nevét Prukner Lászlótól Veljko Paunovicig, akik
meximálisan megbíztak benne, és helyet találtak neki a klubcsapatuk játékrendszerében, ő pedig gólokkal hálálta meg a bizalmat.
Ennek ellenére azt álítja, hogy a mostani távolmaradása nem egy előre megtervezett folyamat része, amelynek az a vége, hogy lemondja a válogatottságot: "Én sosem felejtem el azt, mit kaptam a magyar focitól. Sokat is adtam, de szeretnék még adni. (...) De ahhoz, hogy én adhassak, bizalom kell. Ha kellek, akkor kelljek úgy, ahogyan a Chicagónak kellek, vagy ahogyan a Varsónak és a Videotonnak kellettem."