Bölöni László szerint ugyanazok a gondok a magyar futballban, mint harminc évvel ezelőtt, a sportág továbbra is egy helyben topog.
„Az Európa-bajnoki szereplés elégedettséget és lelkesedést szült, amely az elért eredmények révén a magasba emelkedett, holott reálisan nézve nem volt meg az alapja. A szurkoló örömét, lelkesedését természetesen megértem, de a szakmának látnia kellett volna, hogy a futball fő problémái nem változtak. Egy gyenge selejtezőcsoportból kijutás, és az Eb-n mutatott – szerintem – törékeny szereplés nem takarhatta volna el a lényeget.
A bajnokság nézettsége ugyanis siralmas, a klubcsapatok európai szereplését nem is említem,
s a fiatalok sikertelenségei sem adnak okot a bizakodásra – pedig az ő szereplésük mindennél fontosabb, hiszen ebből érzékelhető, milyen lehet a jövő válogatottja” - mondta a Nemzeti Sportnak a román válogatott korábbi szövetségi kapitánya.
A Franciaországban és Portugáliában is dolgozó szakvezető úgy látja, átfogó elemzésre lenne szükség, mert a jelenkori betegség jelei nem az andorrai meccsen mutatkoztak meg, hanem már tavaly, a svájciaktól elszenvedett 3-2-es vereség alkalmával.
„Az elemzés, amelyről én beszélek, távolabbi kérdéseket vet fel. Például hogyan lehet örvendeni egy három nullás vereségnek? Miért nem dolgoznak magyar edzők a magyar élvonal elitjébe tartozó csapatoknál?” - sorolta a kérdéseket.
Bölöni László szerint arról is kellene beszélni, hogy
- Détári Lajos óta miért nincs egyetlen klasszis játékosa sincs a magyar futballnak,
- az akadémiák játékosai miért csak a nagyon gyenge magyar bajnokság szintjén állnak helyt,
- miért nem érnek el az ifjúsági válogatottak kimagasló eredményeket,
- miért ülnek külföldi futballisták a kispadon,
- miért bíznak jobban a klubok a külföldi edzőkben, mint a magyarokban.
„Az én fura gondolkodásom ilyen és ehhez hasonló kérdéseket szül, ezek foglalkoztatnak. Ilyen kérdések megválaszolása után érdemes elemezni a világbajnoki selejtező kudarcát. Végre be kellene ismerni, hogy
ami eddig a magyar futballban történt, az nem jó, valamit másként kell csinálni”
- fejtette ki.
A játékosként 108-szoros román válogatott sajnálatosnak tartja, hogy a szakma képtelen meghálálni a politika futballnak nyújtott támogatását, furcsállja azt is, hogy a magyar labdarúgás az elmúlt tizenöt évben nem tudta kinevelni saját technikai csapatát, és nem érti, miért kell ennyire behódolni a német vonalnak.
„Nem a német szakma eredményességét, hanem
a Magyarországon dolgozó német szakemberek eredményességét hiányolom.
Nem csinált csodát Dárdai Pál, de kritikus helyzetben ment haza, s egyszerű nyelvezettel, kellő vagánysággal és hittel állt a játékosok elé – összerázta a válogatottat. Ez persze nem ad jogot arra, hogy javaslata feltétlenül jó legyen. A válogatottnál és klubcsapatoknál lévő német befolyás ugyanis semmit sem javított a magyar labdarúgáson. Ismétlem, a kölni alap jó, a német tapasztalat nyilván hasznosítható, de jobban megvizsgálnám a felelősségteljes pozíciókba érkezők értékét, múltját” - emelte ki.
Bölöni László hagyná, hogy Storck folytassa a munkát, mert még matematikai esély van, de úgy érzi, elfutott az a bizonyos szekér.
Dárdai Pál is csalódott volt az andorrai vereség miatt, míg Lothar Matthäus szégyennek nevezte az eredményt.