A furcsa technikát, amit egyetemista korában azért dolgozott ki, mert a hagyományossal nem ért el elég jó eredményeket, az első két évben az egyetemén senki sem tudta megtanulni. Ma pedig már csak ezt használják.
Az Oregon állambeli Portlandben született, magasugrással tizenegy éves korában kezdett foglalkozni. A hagyományos technikákkal nem ért el jó eredményeket, edzői azt fontolgatták, hogy eltanácsolják.
- A sportág legjobbjai kezdetben az ollózást alkalmazták: a felugró láb irányába dőltek a léc fölött, és a lendítő lábra érkeztek.
- Két méter fölött először a guruló technikával jutottak át.
- Később kitalálták a hasmánt technikát, ennek legnagyobb alakja, a szovjet Valerij Brumel 1963-ban így ugrott 228 centiméteres világrekordot.
Az 1,93 méter magas Fosbury már egyetemista volt, amikor hosszas kísérletezés után megalkotta a flop stílust: a lendületet félkörben nekifutva szerezte, felugrás közben teljesen háttal került a léc elé, amelyen térdben behajlított lábakkal, hanyatt vetődött át. (A sportág szabályai csak azt írják elő, hogy a versenyzőnek egy lábról kell elugraniuk, az átjutás módjáról azonban nem ejtenek szót.)
A korábbi technikát használó vetélytársai a léchez minél közelebb igyekeztek elrugaszkodni, ő viszont - mivel parabolapályát írt le a levegőben - egyre távolabbról ugrott. Mindezt az tette lehetővé, hogy akkoriban már nem kemény homokra vagy érdes fűrészporra, hanem szivaccsal bélelt felületre érkeztek a magasugró léc túloldalán.
Nagyon nehezen tanulták meg
A technika nevét egy újságcikk adta, amelyben a sportolót ugrás közben ábrázoló kép mellé azt írták:
Fosbury úgy néz ki, mint a csónakban fickándozó hal.
Az újságírók kezdetben sokat küszködtek azzal, hogyan írják le a flop technikát, amelyet utánozni sem volt könnyű, az Oregoni Egyetemen, ahol Fosbury tanult, két év próbálkozás után sem sikerült senkinek elsajátítania.
Az 1968-as mexikóvárosi olimpia előtt egy évvel Fosbury még csak 61. volt a világranglistán, de a játékok évében egyetemi bajnok lett, s az olimpiai válogatón 2,16 métert ugrott.
A "fura fiú"
Az újságírók "a csapat kuriózumaként" emlegették, jót derültek az ismeretlen atlétán, aki furcsa módon háttal akar átugrani a lécen, s nem sokan fogadtak volna rá, hogy túljut a selejtezőn. Ő sem nagyon erőlködött, a verseny kezdetéig csak egyetlen edzésre ment le, de azt is elmosta az eső, szavai szerint igazán csak nyomás alatt tudott teljesíteni.
Levette a lábáról a közönséget
A döntő négy órán árt tartott, az első ugró csak a 42. kísérlet után esett ki. A 80 ezer fős közönség kezdetben csendben unatkozott, de aztán felfigyeltek a különös amerikaira, akin először nevettek, később bíztatni kezdték.
Fosbury egyre inkább belelendült, minden magasságot elsőre vitt át, s amikor a 2,18 méteren is átjutott, már csak hárman voltak versenyben. A 2,22 méteren a szovjet Valentyin Gavrilov kiszállt, egyetlen vetélytársa a szintén amerikai Ed Caruthers maradt, de az ő neve mögött öt sikertelen kísérlet állt.
Amikor a lécet az olimpiai rekordot jelentő 2,24 méterre tették, a közönség már annyira izgult, hogy az ekkor beérkező első maratoni futót szinte észre sem vették.
Az első két kísérlet egyiküknek sem sikerült, Fosbury azonban harmadszorra átjutott a magasságon, és megszerezte az aranyérmet. A közönség kedvéért még megpróbálkozott a 229 centiméteres világrekorddal, de egyik kísérlete sem járt eredménnyel. A nekifutás előtt negyvenkétszer himbálta magát, s a közönség kórusban számolt: egy, kettő, ..., negyvenkettő...
Egyeduralkodó lett
Világrekordot később sem ért el, de a Fosbury-flop szinte pillanatok alatt terjedt el a világon.
A magasugrás rövid története ma már elképzelhetetlen mozdulatokkal:
A hasmánt és a flop egy ideig még együtt élt, az 1972-es müncheni olimpián a nyugatnémet Ulrike Meyfarth flop technikával ugrott 192 centiméteres világcsúcsot, de a nők között a kétméteres álomhatáron 1977-ben hasmánt technikával jutott át először az NDK-beli Rosemarie Ackermann. Ugyanakkor 1972 óta csak flop technikával nyertek érmet olimpián, ma már minden élsportoló így ugrik. A férfiak között a világrekordot 1993 óta a kubai Javier Sotomayor tartja 245 centiméterrel.
Nem szakadt el a sporttól
Fosbury az olimpia után visszatért az egyetemre, ahol 1972-ben mérnöki diplomát szerzett. A versenyszellem már nem hajtotta, az 1972. évi olimpiai játékokra sikertelenül próbált kijutni, de nevét örökre beírta a sporttörténetbe.
Sportpályafutásának befejezése után üzletember lett, de a sporttól sem szakadt el. Gyerekeknek tartott atlétikai táborokat, négy évig elnöke volt az Olimpikonok Világszövetségének (WOA), és sportra buzdító jótékonysági munkát is végez.