Gordon Brown, aki talán a legesélyesebb arra, hogy Tony Blair örökébe lépve 2007 májusától az Egyesült Királyság új miniszterelnöke legyen, rábeszélte Marvin Andrews-t a visszatérésre, függetlenül attól, hogy a korábban élvonalbeli gárda két osztályt is visszaesett.
A kancellár sajtófőnöke a következőket mondta az ügyről: "Megerősíthetem, hogy Gordon kérte meg őt arra, hogy leszerződjön a klubhoz. Mindkettőjük számára nagyon fontos a Raith Rovers, és nagyon elégedett, hogy Marvin újra ebben a csapatban játszik majd."
Azt ellenben nem kívánta kommentálni a szóvivő, hogy Gordon Brown néhány helyi üzletembert rábeszélt arra, hogy fizessék a futballista - a harmadik vonalban szokásosnál nyilván magasabb - fizetését.
A csodaváró
Marvin Andrews 1997-ben került Skóciába, az év márciusában mutatkozott be a Raith Roversnél. A skót második vonalban bő két és fél év alatt 63 meccsen 5 gólt szerzett.
2000 szeptemberében 72 ezer euróért átigazolt a Livingston FC-hez. Szinte azonnal beilleszkedett új klubjába, feljutáshoz segítve a "Livit". A 2002-2003-as szezonban szerepelt csapatával az UEFA-kupában, a következőben vele nyerte a klub története első jelentős trófeáját, a Ligakupát. 2004-ben a legjobb skót csapatba, a Rangershez került, bő két évre.
Mélyen hívő keresztény, 2005 márciusában megsérült, keresztszalag-szakadást szenvedett. Nem engedte megműttetni magát, mondván: az ima majd meggyógyítja. Mindenféle orvosi beavatkozás nélkül, két hónap alatt felépült!
Ha ezt követően az Ibrox Parkban gólt szerzett, vagy ha a mérkőzés legjobbjának választották, tiszteletére a Monkees együttes legendás száma, az I'm a Believer (Hívő vagyok) szólt. Szeptemberben pappá szentelték egy glasgow-i vallási közösségben.