- Megbomlott az az egység, amelyet augusztus 7-én demonstráltunk. A sandaságot nem szeretem táplálni, szeretem a tiszta viszonyokat, de nem ezt éreztem most a rendkívüli elnökségi ülésen. Az ülés arról szólt, hogyan tudjuk egymás nyakát jóindulatúan elvágni. Politikai attitűdök jelentek meg a MOB munkájában mind az elnök, mind az ellenfelei részéről, innentől kezdve pedig nem arról szól a munka, mint amire megkaptuk a megbízásunkat. Én pedig nem veszek részt egy olyan munkában, ami nem a sportról szól, hanem egész másról.
- Nem tart-e attól, hogy lemondásával egy lavinát indít el, és szétesik a MOB elnöksége?
- Én azt hiszem, már szétesett. Az elveimet és a becsületemet, az önbecsülésemet nem vagyok hajlandó senkinek odaadni, és ha lebecsülnek, azt nagyon nem szeretem.
- Ön a múlt héten megpróbálta a békebíró szerepét betölteni. Meghívta magához Schmitt Pált és Gyárfás Tamást, és azt nyilatkozta ezzel kapcsolatban: belátta, hogy egyesek olyasmire akarták rávenni, ami idegen öntől. Mire gondolt ezzel?
- Például arra, hogy levadásszuk egymást. Én ebben nem vagyok partner. Schmitt Palinak nagy érdemei vannak az olimpiai mozgalomban, és ezt tiszteletben kell tartani. De ez nem jelenti azt, hogy a Schmitt Pali egy sérthetetlen ember. Neki is hozzá kell járulnia a megújuláshoz és a változáshoz. Itt most időt kellene adni mindenkinek, hogy megnyugodjanak a kedélyek, és egy olyan megoldást kellene találni, amely minkét fél számára elfogadható.
- Mi lehet ez a megoldás?
Ami a legelső megállapodásunkban volt - most már beszélhetek róla -, hogy Schmitt Pál felajánlotta, hogy visszavonul.
- És ön Schmitt Pál távozására vagy maradására voksolna?
- Attól függ. Ha kijavítaná az általa elkövetett hibákat, azt mondanám, hogy semmi gond. De ezek a folyamatok valószínűleg visszafordíthatatlanok.
- Ön szerint miben hibázott Schmitt Pál?
- Először ott hibázott, hogy politikus megnyilvánulásaival ártott a magyar sportnak. De azok is hibáztak, akik ezt felnagyítják.