Hetvennégy éves korában pénteken hajnalban váratlanul meghalt Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő – írja a Litera irodalmi portál.
Reményi József Tamás Debrecenben született, 1949-ben. Karrierjét a Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt.
1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel: 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig. 1999-től kilenc éven át szerkesztette a Magyar Rádió Első közlés című versműsorát, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. 1997 óta a Sziveri János Társaság elnöke.
1973-tól kezdve folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben. Az irodalmi tárgyú írásokból kisebb válogatást jelentetett meg az Orpheusz Kiadó (Sinistrától Ibusárig, 1998), majd a Kortárs Kiadó (Zsurnál, 2007).
Irodalomtörténészi munkái közül a Tarján Tamással közösen írt könyvei a legfőbbek (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyancsak Tarján Tamással hat kötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adott közre (Írtok ti így?, Mindent hét lapra, Babérköszörű stb.). Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát, Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.
1998-ban Pro Literatura-díjat, 2002-ben József Attila-díjat, 2019-ben Komlós Aladár-díjat kapott munkásságáért.