Évek óta folynak a szegedi BYD autógyár építését megelőző régészeti feltárások. Ennek eredményeként több lelőhelyet is megvizsgáltunk és találtunk is népvándorlás kori avar településeket, illetve temetőrészleteket. Azonban egyik lelőhely különlegessége, hogy ott egy teljes temetőt sikerült feltárnunk, ahol több mint 150 sírra bukkantunk – magyarázta a vezető régész.
Mint mondta, a temető különlegessége és jelentősége abban rejlik, hogy teljes egészében fel tudták tárni a kutatók, így egy adott időszakot átfogóan sikerült megvizsgálni. Ugyanakkor a temető mellett településnyomokat is találtak az Öthalom nevezetű szegedi lelőhelyen. Sóskúti Kornél szerint bár a leletek nem fogják átríni a történelmet,
mégis nagyon fontosak ahhoz, hogy jobban megismerjük az avarkori emberek életét, szokásait.
Különösen azért mert a teljes temető és a hozzá kapcsolódó település lehetővé teszi a korszak komplex vizsgálatát. A vezető régész arról is beszámolt, hogy a leleteket folyamatosan szállítják a szegedi múzeumba, ahol a tervek szerint a restaurálást követően kiállítják majd azokat. Sóskúti Kornál nagy nemzetközi érdeklődésre számít.
A kutató arról is mesélt, hogy a vizsgált időszakban az emberek a halált az élet természetes részének tekintették. Úgy hitték, hogy azzal nem szűnik meg az élet, hanem csak átkerül egy másik dimenzióba. Ezért az elhunytak mellé mindenféle használati eszközt, ételt, italt is tettek, hogy a túlvilágon majd használhassák. Majd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ csoportvezető régésze még hozzá tette:
„Bizonyos harcosok mellé a kedvenc lovaikat is eltemették.
Ez nem volt ritka a nomád népeknél, hiszen körülbelül a szkíta időktől kezdve, az avarokon és a honfoglaló magyarságon át, egészen a kunokig minden, a Kárpát-medencébe élt népnél megtalálható a kedvenc hátas feláldozása és sírba helyezése. Ez mind-mind annak a gondolatvilágnak a mentén halad, hogy a túlvilágon nyilván ezeket az állatokat, eszközöket, legyen az fegyver, használati eszköz, mind-mind tovább fogja használni a halott.”