Bulah Szvjatoszlav elmondta: az egyház magyarországi történetének 80 éve alatt ez az első új templom. Az épületet a 14-15. századi templomok mintájára alakították ki, a belső berendezés már szinte elkészült, de még be kell fejezni a térkőburkolat és a kerítést, ez várhatóan a 2026 elejére megtörténik.
Az egyházi vezető hozzátette: az építkezést az hátráltatta, hogy "banki felfüggesztés" miatt egy ideig nem jutottak hozzá a pénzükhöz. Kitért arra, hogy közben befejeződött a tatai templomuk felújítása, a budapesti székesegyházuk és a miskolci templomuk renoválása pedig szintén a vége felé tart.
Hozzátette, hogy Hévízen már régóta tevékenykedik az egyházközség, amelynek magyar, orosz, ukrán és moldovai tagjai egyaránt vannak. Reményét fejezte ki, hogy ha egyszer vége lesz az orosz-ukrán háborúnak, sokkal többen élnek majd hitéletet a fürdővárosban.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője felidézte, hogy a kabinet számára kiemelten fontos az egyházakkal való együttműködés, a térségben is számos templom újult meg az elmúlt időszakban. A hévízi ortodox templom 2019-es alapkőletételekor 400 millió forintot biztosított a kormány, de "a háború negatív blokkoló hatásai" miatt akadozott az építkezés - tette hozzá.
Naszádos Péter, Hévíz független polgármestere közölte: az új városvezetés egy évvel ezelőtt arról határozott, hogy Hévíz legyen "az ökumenikus kereszténység egyik fáklyája".
Az elmúlt egy évben állt a templom építése, de az utóbbi két hónapban újrakezdődtek a munkálatok a kormányzattal folytatott tárgyalásoknak köszönhetően. A templom olyan hely lesz, ahol magyarok, oroszok, ukránok együtt tudnak majd imádkozni - tette hozzá.