A IX. kerület ma Millenniumi Városközpontként ismert Duna-parti részén több mint egy évszázadon át teherpályaudvar működött. A 90-es években vette kezdetét a terület átalakulása, átalakítása, kulturális centrumként való újjászületése. 2002-ben itt nyitotta meg kapuit az új Nemzeti Színház, amelynek tőszomszédságában épült fel 2005-ben a Művészetek Palotája. A XX. századi magyar építészet egyedülálló, többfunkciós épületegyüttesét Zoboki Gábor Kossuth-díjas építész tervezte. A terveket a Zoboki, Demeter és Társai Építész Iroda készítette. A fejlesztő a Trigránit Zrt,, a generálkivitelező pedig az Arcadom Építőipari Zrt. volt. A Müpa épülete 2006-ban elnyerte az építészszakma legrangosabb nemzetközi elismerését a Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség FIABCI Prix Excellence díját, rá egy évre, 2007-ben pedig a FIABCI közönségdíját is kiérdemelte a kulturális ingatlanfejlesztések terén. A húsz évvel ezelőtti ünnepélyes megnyitón ott voltak a legfőbb közjogi méltóságok. Az ünnepi köszöntőt az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tartotta. Mint fogalmazott, az átadott épület közelebb visz annak megértéséhez, mi is az, hogy művészet.
„Akik megcsinálták, sokan voltak. És mert egy veszekedős, furcsa ország a mienk, hadd mondjam, mert muszáj mondanom, attól lett ilyen, hogy nem volt fontos, hogy ki kezdte, az volt fontos, hogy közösen befejezzük. Örülök, hogy senki nem tette fel azt a kérdést Magyarországon, hogy úgy, akként és ott kellett-e befejezni, ahol az én egyik elődöm, Orbán Viktor kormánya elkezdte. Egyszerű halandóként azt mondom, köszönöm önöknek, köszönöm Magyarországnak, köszönöm a hazának" – mondta Gyurcsány Ferenc 2005-ben.
A kulturális centrumot 2003-tól irányító, később Prima Primissima életműdíjjal kitüntetett kulturális menedzser, Kiss Imre alapító vezérigazgató páratlan gyorsasággal alapozta meg az intézmény jó hírnevét, és emelte a nemzetközi élvonalba a Müpát. Vezetése alatt indultak meg a fesztiválrangú események, mint például a mára emblematikus, nemzetközileg jegyzett eseménnyé lett Wagner-napok. Mondhatni, hogy a Müpa arculatának kialakítása, karaktere az alapító vezérigazgató nevéhez fűződik. Kiss Imre a húsz évvel ezelőtti megnyitón nyilatkozott az InfoRádiónak.
„A Művészetek Palotájának az alapítói célja, hogy a magyar kultúra minden értékének fórumot adjon. Bármilyen műfajban a minőség dönt. A nyitottságunkat dokumentálandó, valamint azt, hogy jó nemzetközi kapcsolatunk legyen, külföldről is számtalan produkciót fogunk behozni, és építjük azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyekre szüksége van minden ilyen intézménynek, hisz a magyar kultúra önmagában bezárkózva nem tudna megmaradni.
Nagy nyitottsággal, de a saját kultúránkra odafigyelve tudjuk a kultúránkat fönntartani, és szeretnénk, ha a Művészetek Palotája ehhez jelentősen hozzájárulna.
Egy ilyen létesítmény bevezetéséhez évek kellenek, kell sok türelem és sok bizalom és sok drukker” – mondta Kiss Imre.
Mára már megszokhattuk, hogy a Müpa valóban sok műfajú intézmény, összművészeti központ, ahol a komolyzenétől a jazzen és a világzenén át a filmig, a színházig, az irodalomig, vagy épp az új cirkuszig megannyi műfaj megfér egymás mellett és egymást kiegészítve, de ez húsz évvel ezelőtt európai vagy világviszonylatban is még szokatlan volt. Mint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója fogalmaz, aki 2011-ben váltotta Kiss Imrét a vezetői poszton, mindenképp újszerűnek mondható, hogy hangversenyterem, színházterem és múzeum egy komplexumban, egy épület falain belül kap helyet.
„Az európai kulturális intézmények evolúciója úgy történt, hogy eleinte a szórakoztatás az arisztokrata körökben volt, ők építettek operaházat, és a polgárság megerősödésével a polgárság is elkezdte az ő kultúráját a XIX. században elhelyezni, a városi színházak akkor alakulnak ki, a hangversenytermeknek akkor kezdődik a reneszánsza, és az operák is kiköltöznek az arisztokrata környezetből, és a városok kiemelt pontjain lesznek elhelyezve. De az, hogy így egybe legyen tolva, az elég ritka. Ez nem volt jellemző forma, mert külön helyre rakták a színházat, külön helyre a múzeumot Európában korábban, és itt összetalálkoztak ezek az intézmények” – mondta.
A műfaji sokféleséget jelzi az épület tagolása is. A Duna felőli oldalon a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, a keleti szárnyban a Fesztivál Színház kapott helyet. Itt vannak a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is. A három nagy részegységet a magasba nyúló üvegfalakkal határolt előcsarnok köti össze, az épülethez étterem, kávézó, közösségi terek, előadótermek, zenemű- és könyvesbolt is tartozik. Az épület központi egysége, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem a világ egyik legjobb akusztikájú hangversenyterme. A nyitott hangversenytér mozgatható bővítményei révén három különböző színpadméretet és zenekari árok kialakítását is lehetővé teszi. Az akusztikai kialakítás szempontjából meghatározó, a nézőtér fölé benyúló, három külön-külön mozgatható elemből álló hangvető. A hangversenyterem képét a nézőtérrel szemben található monumentális orgona uralja.
A Müpa mára brand, külföldön is jól hangzó márkanév lett. A két évtized során mintegy 25 ezer esemény valósult meg a házban.
Az intézmény falai közt vendégül látott előadók száma százezres nagyságrendű, a látogatók száma pedig eléri a tízmilliót.
A húsz év során 25 ezer fős törzsközönsége lett a Müpának, ők a hűségprogram résztvevői, és ők azok, akikkel kapcsolatban Káel Csaba már nem is közönségről, sokkal inkább közösségről beszél.
„A Müpa nagyon magasan jegyzett Európában, sőt azt kell, hogy mondjam, hogy világszerte. Ott vagyunk a legjobbak között, a magyar előadóművészeti örökséget sikerült úgy megújítanunk és hozzákapcsolni a mai művészetet, hogy oda kerültünk. Viccesen szoktam mondani, ott vagyunk a Bajnokok Ligája utolsó körében. Tagjai vagyunk az Európai Koncerttermek Szövetségének. Érdekes válogatott, hiszen Európa 22 legnevesebb koncertterme van itt, ahol a koncerttermek alanyi jogon lehetnek a társaságban, de mindig ez a belső kör választja meg, hogy kit vesz be. Európa kulturális, előadóművészeti végvárai vagy védőbástyái ezek az intézmények. A Forbes magazinnak volt egy felmérése, és erre nagyon büszkék vagyunk, hogy
a Müpa a magyar márkák közül a hetedik legismertebb a világban. Ez azért egy ilyen fiatal előadóművészeti központtól nagyon nagy teljesítmény”
– mondta Káel Csaba.
A születésnapot megünneplendő a Müpa egy egész hétvégét szentel a kerek évfordulónak március 15-én és 16-án. A Müpa 20 – Generációk ünnepe névre keresztelt eseménysorozat célja, hogy a mára mértékadóvá, egyszersmind nemzetközileg is elismertté vált kulturális centrum a közönségével együtt élhesse át a művészet és a kultúra értékteremtő, közösségépítő erejét. A jubileum alkalmából a Müpa eddigi legnagyobb szabású kiállításaként egy különleges látványelemekben bővelkedő tárlatot is rendez, amely mintegy 300 válogatott fotóból, egy 1200 képből összeállított montázsból, valamint QR-kódon keresztül élvezhető hang- és filmfelvételekből áll. Egyúttal a Müpa Home zeneszobában kivételes hang- és képminőségben lehet az elmúlt két évtized sokszínű koncertkínálatát megidéző felvételeket is megtekinteni.Akik nem tudnak részt venni a programokon, azok a Müpa Home platformon élőben is követhetik az ünnepi hétvége eseményeit.