Rudolf Péter arról beszélt, a háború, az, hogy a világ önmagával is harcban áll, vagy éppen a mesterséges intelligencia önállósodásában rejlő veszélyek felerősítik a színház szerepét.
Nagy kérdés mindig egy színházigazgató számára, főleg egy akkora színház tekintetében, mint a Víg, hogy miért hívják oda a nézőt:
- szórakoztatni, a világban megtapasztalt bajt elfeledni, vagy
- szembenézni a nehéz kérdésekkel, és reagálni rájuk?
„Egy összetett előadás jó esetben mind a kettőt tudja, de egy ekkora színházban sokszínűnek kell lenni. Az összes igazgató előttem ugyanezekkel a problémákat találta szembe magát, hiszen a Vígben ezer, a Pesti Színházban több mint ötszáz embert kell leültetni estéről estére. A program összeállításában van szellemiség, valamiféle humanista szellemiség, ami így fellengzősen is hangozhat, de nagyon fontos, hogy egyszerre legyünk hívogatók, ezért nagy címekkel is operáljunk, közben tegyünk mellé kuriózumokat” – mondta Rudolf Péter az új évad összeállításának motivációiról.
Kiderült, hogy a „házi szerző”, Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabját Mohácsi János viszi színpadra, ami a rendezőre jellemző színes kavalkádot ígér az igazgató szerint.
„Mohácsi János megmozgatja a társulatot is. Ne felejtsük el azt a nagyon fontos szempontot, hogy. minden szofisztikált gondolat mellett
az egyik legfontosabb feladat, hogy a színészek megfelelő kihívásokkal nézhessenek szembe,
ki-ki éppen a maga helyzetének, szerepkörének és életkorának megfelelően” – magyarázta.
A Pesti Színházban kortárs magyar darab készül, vagyis két hazai szerző bemutatója vár Rudolf Péterékre az évad elején. Kincses Réka vezeti ezt a különös munkát, szokatlan módon hárometapos próbafolyamat volt, nem véletlenül, hiszen a színészek improvizálnak, saját élményeiket osztják meg maguk között, és Székely Csaba ír ebből színdarabot Kalandfilm címmel.
A Vígszínházban december 9-én mutatják be a Pinokkiót. Tavaly már nekifutottak, de „a gazdasági helyzet miatt óvatosságra intették” az igazgatót. A Presser Gábor, Sztevanovity Dusán zeneszerzőpáros közreműködésével készül a darab.
„Ez olyan összetett és gyönyörű, az emberiség által egyik legkedveltebb történet, amiben bár vannak fájdalmas pillanatok, olyan összetett mese, amely a családok minden egyes tagját megtudja érinteni. Ez is a célunk” – mondta az igazgató a Keresztes Tamás által rendezett előadásról.
Ezzel párhuzamosan a Pesti Színházban Hegedűs D. Géza Peter Shaffer Amadeusát mutatja be.
„Nagyon fontos művészi kérdéseket boncolgat a darab, amivel mi nyilván mindig szembetaláljuk magunkat: mit kell kezdeni a zsenivel, hol éri meg kompromisszumot kötni, mi a viszony a zsenihez, mit jelent a környezetében lenni, alkotni? Szegény Shakespeare-kortársak erről sokat tudnának mesélni, ha nem a zene világából hozunk példát” – mondta Rudolf Péter.
A „nagy cím”, amire az igazgató szerint bizony szükség van, Friedrich Schiller Ármány és szerelem című műve lesz, amit január 15-től próbálnak majd a Vígszínházban David Doiasvili rendezésében.
„Széles, romantikus és expresszív előadása számítok. David Sirálya máig megy, és nagyon fontos találkozás volt ez a társulat minden tagja számára” – mondta.
A pesti színházban Carlo Goldoni A hazug című vígjátékát mutatják be Horváth Csaba rendezésében. A Házi Színpadon régi szokásuk, hogy kortárs, de mindenképp magyar darabot visznek színre, ezt most is tartják, de erről részletesebben nem akart beszélni.
„Ez a lényeg, egyszerre legyünk hagyománytisztelők és közben csináljunk mellé valamilyen kuriózumot”
– mondta Rudolf Péter.
Végül kitért arra, hogy a színészeket azért nem emelt ki az előadásokból, mert kezelhetetlenül hosszú lenne a lista, különben is „eléggé erős ez a társulat ahhoz, hogy önmagában vonzó legyen”.