A Kossuth- és József Attila-díjas író a hétfői gyászhír kapcsán felidézte: Görgey Gábor pályája versekkel, költőként indult, az első kötete Füst és fény címmel jelent meg 1956-ban, de utána már csak 1958 körül tudott publikálni. Fordított verseket németről, Rilkét és másokat. Akkor már drámákkal is foglalkozott.
"A Vígszínházban 1963-ban meghirdették egy drámáját, de végül nem az került bemutatásra, hanem a Thália Színházban voltak láthatók egyfelvonásos abszurd darabjai. A Népfürdő, ami tulajdonképpen az üldöztetési borzalmaknak volt egy elég szimbolikus megjelenítése, ugyanakkor a Népfürdő cím utalhatott arra is, hogy az embereket elpusztították. A darabban groteszk, inadekvát módon jön egy szerelőcsoport, ami bemutatja ezt az egész abszurditást. A Komámasszony, hol a stukker? (1969) című drámát is a fővárosi Tháliában mutaták be, azonnal nagy siker lett, máig az. Ebben az összes hatalmi helyzetet kigúnyolja vagy groteszk helyzetben ábrázolja."
Szakonyi Károly emlékeztetett: Görgey ezekkel a Tháliában bemutatott darabokkal kialakította a magyar abszurd dráma alapjait.
Később írt olyan realista stílusban is darabot, mint a Madách Színházban bemutatott Galopp a Vérmezőn, ami a családjáról és a kitelepítésről szól.
Ekkortájt a Magyar Nemzetnek írt tárcákat: az 50-es években megölt műfajt a 70-es években kezdték a a lapnál feltámasztani.
"Tudniillik a tárca egy olyan műfaj, amiben az író a saját véleményét mondja, és hiába újságban jelenik meg, nem olyan viszonyban van a szerkesztéssel, hogy megmondják neki az aktualitást, azaz a politikai vonalat, hanem ez az önálló véleményalkotásról szól, amit bizony a diktatúrában nem szerettek. A műfaj tehát a hetvenes években kezdett újraéledni, Görgey, Csurka indította, később Szakonyi is bekapcsolódott, ahogy Gyurkovics Tibor is."
Görgey jó prózaíró is, a háromkötetes Az Utolsó jelentés Atlantiszról című regényben az egész ifjúságát és a családi életét (az 1848-as szabadságharc honvédseregének főparancsnok tábornoka a dédnagybátyja volt) feldolgozta - emlékeztetett Szakonyi Károly.
A rokonság miatt Görgei Artúrról is szándékozott írni, különösen a Kossuth Lajossal való ellentétük érdekelte.
"Görgeit mintegy másfél évszázadig árulónak próbálták beállítani - ez ellen mindig küzdött, megírta a Görgey című drámáját, amit nem olyan régen bemutattak. A szembesítést próbálta megírni" - mondta a Kossuth- és József Attila-díjas író az InfoRádióban.
Görgey Gábor tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, így részben ők pártfogolhatják majd a hagyatékot, és természetesen a család dolga is lesz ez.
Szakonyi Károly szerint "nyilvánvaló, hogy az ő egész pályafutása a magyar irodalmi életben olyan nyomatékkal jelen van, amit az irodalmi élet mindig is respektálni fog".